Hetikiadás, 1926. január-június
1926-02-15 / 7 [1508]
Tuavalevőleg a^Viictt ria konszern szanálásában résztvevő Pénz-ntc ~e t i Központból és a többi válalatckból részvénytársaság alakult a szükséges tranzakciók 1' bonyolítására. •f A részvénytársaság vezetősége Dobay Aurélbél, továbbá a Pk. és öúigci hitelezők képviselőiből állé A ni tás kérdések elintézésére hivatott döntőbíróság elnöka Ruc^C Tllóe l«tt» fldcet vált nyilvánvalóvá, hogy a ViKtori- konszern vagyoni helyzete teljesen alá van ásva és nemcsak átmeneti immobilizációról van szó. Bzt bizonyítja az is, hogy a fentealitett részvénytársaság jeget kapott arra, hogy a Viktória vagy öntömegehez tartozó alvállalatokat, berendező seket, raktári készleteket stb eladhassa. *z ö ssz-'Vagy ónnak felbecsült értéke azonban nem fedezi a fennálló hiányokat. Az oszszes aktívák ugyanis 669 milliárdot, a pasezivák pedig 686 milliárdot tesznek, a hiány tehát 17 milliárd kor ena. ,Lé tn-.való, hogy itt egy óriási mértékű vagyonnak az összeomlásáról van 8*0. Annál • ű^w^rubt, hogy ezt az egész magyar gazdasági életet érintő összeroppanást a mértéktelen spekuláoió idézte elő. Az a spekulácy cg ozellé»ui, a«iclv nea tudott belenyugodni abba, hogy gyengébb gazdasági viszonyok között kisebb nyereséggel keíl megelégedni, hanem a gyengébb üzletmenet hátrányait vakmerő spekulációval akarta kiküszöbölni és rengeteg külföldi kölceönét is arra vette igénybe, hogy aegkisértse a jó szerencsét, igy hazardírozva az idegen tőkések bizalmával, az egész erszág hitelével. A helyzet annál sulyc~ sabb, iáért a vagyontömeg olyan objektumokból áll, amelyeket mosta- / nában nehéz értékesíteni . Igy pl. a nagü" li£ ,-tké szle tek , amelyek legfekép sötétebb fajtájú lisztekből állanak, ma érdemleges .árt.n alig helyezhetők el a külföldön, ka -g„ es malmokat szintén nehé£ megfelelő áron értékesíteni. Vannak azonban ennek a vagyontömegnek olyan részei, amelyek, ha nea is konjukturális, de többé- kevéstbé elfogadható áron eladhatók. Igy pl. 2 ,ecer hcid termelőid és egy halgazdaság azek, amelyeknok eladásából cg; .-lőre JZ legtöbb hasznot remélni lehet. Ha a részvénytársaság tervei sikerülnek, ugy a paszszivák tetemes része megtérül és az állam nem lesz kénytelen jelentékeny ráfizetéssel lezárni a köz érdekében vállalat szanálást. A oalmnk azonban való szinüleg. non iognak őrölni többé. A Kem^ti Ban k jelentőé ~ tavalyi üzletvitelről. A M..gjm.r Nsmzoti Bank' aoct adta ki 1925 dec. 31.én zárult mérlegéről szűlc jeltntézét. A. jelentés beszámol az ország pénzügyi és közgazdasági helyzetéről. A ua.gi.ar valutáris viszonyok végleges és teljes rendezését a beszámoló az elmúlt év legjelentősebb gazdasági eseményének mondja. A bank devizakészlete az év folyamán állandóan gyarapodott. Lehetővé áa szükségessé vélt a valutaszabályozás folytatása, ami a pengő-valutára szolc törvény elfogadásában nyert kifejezést. A Külföldi tőke érdeklődése ujbcl feltámadt az ország iránt és több hossaáLejáratu kölcsönt kaptunk, A Nemzeti Bank hitelpolitikájának f ő/iránya az veit, hogy minden eszközzel oldhasson, hogy a termelés elviselhető kamatteher mellett jusson hitelhez. *z erre irányuló törekvéseket megkönnyítette .a tfáltóté.rcc. lemorzsolcdáöi* éa az érckészlet emelkedése, amely a bankrátának három ízben való lv,c záiiitását is lehetővé tette. Bzáltal a rövid lejáratú külföldi hitelek túlzott igénybevétele is fölöslegessé vált. Panaszok még mindig vannak a hitelviszonyokkal jkaipssola tban, de a ^ ( é,nzpiac helyzete egy év alatt lényegesen megjavult.' A bank évi nyeresége 17,3 f .8 milliár.d korona. ^.
