Hetikiadás, 1926. január-június

1926-02-08 / 6 [1508]

Hotiliiadás. 6. sz. 1926 február 9. 6*.oldal. Létrejött; a végleges megállapodás a Viktorja malomkonszern ügyében. Többszöri tanácskozás után a Pénzintézeti .Központ és az érdekelt bankok végleges megállapodást létesítettek a fizetési nehézségek közé került Viktória maiomvállalatok talpraállitása ügyében. rt megbeszéléskor a megoldásnak azt a formáját találták célravezetőnek, hogy a szanálásban résztvevő vállalatok erre a célra részvénytársaságot alakítanak és az fogja a pénzt rendelkezésre bocsajtani. a részvénytársaság nem haszonra alakult, tehát a' kölcsönei, amelyeket a Vaktoria malomnak folyósit, kamatmentesek lesznek, A Pénzintézeti Központ, a bankok, egyes iparvállalat ok,nagyobb gabonakereskedői cégek és a malmok 160 milliárd korona erejéig vállalnak garanciát a Viktória malomkonszernnál, A folyósítandó összeg 60 c

/o-át a Pénzintézeti Központ adja, a bankok 24 milliárdot vállaltak magukra, a magánbankárok 8 milliárdot, a malomipar 6 1/2 milliárdot, összesen az egész ipar 21 milliárdot. Bgyes gabonacégek együttesen 1 milliárd K-val vesznek részt a szanálásban, A feltételeket ugy' állapitották meg, hogy a Becherék*nak kölcsöntnyujtó angol tőkések is biztositva vannak arról, hogy károsodás nem érheti őket. Nem lehet még tisztán látni,, hogy vajon a malmok további üzembentartásához szükséges forgótőkét rendelkezésre tudja-e bocsájtani a részvénytársaság., ellenkező esetben a Viktória malmok redukálni lennének kénytelenek üzemüket. Jtkár igy, akár ugy oldódik meg a helyzet, bizonyos, hogy a magyar ipar hitelképessége a külföld felé meg van mentve és ez a sajnálatraméltó ecetákülföldi tőke bizalmát Magyarország iránt nem fogja megingatni. Megnyugodhatnak a Viktória malommal a megszállott területeken, vagy külföldön összeköttetésben álló cégek is, amelyeknek köréten eddig igen nagy izgalom uralkodóct. Különösen Temesváron keltett nag^ meglepetést és izgalmat a Viktória malom esete. Ott ugyanis több cégnél követelése van a Viktóriának és azok azt hitték, hogy a bajbajutott Viktória egyszerre fel fogja mondani egész követelését, ami az ő üzletmenetükben fog zavarokra vezetni. "2 az esőt azonban most már nem következhet be. Ha meggondoljuk, hogy az egés^ magyar hiteléletre veszélyes következményekkel járható helyzetet egy embernek a túlzott spekulációja idézte elő, megérthetjük egyes képviselőknek az egységes párt értekezletén elhangzott felszólalásait, amelyeket ez ügyben a pénzügyminiszterhez intéztek. Azt kérdezték ugyanis a pénzügyminisztertől, hogy'miért vesz részt,az állam a B^cher-ügy rendbehozásában, mikor Bacher nyilvánvalóan csak saját magának köszönheti, hogy fizetési zavarok közé került, mivel Chicagóban spekulációs üzleteket kötött és kontreminálni akarta a búzát. .Bacher flmil nemcsak anynyit adott el Ohicagóu-oi, amennyit itt vásárolt, tehát nemcsak biztositani akarta magát az áralakulás minden lehetőségével szemben, mint ahogy azt a malmok tenni szokták, - hanem az ilyen üzleten túlmenőiég tisztán spekuláció-- manőverekbe bocsátkozott, amelyek aztán minden készpénzét elnyelték. Bgy olyan üzletembernek, aki nagyszabású külföldi kölcsönökkel dolgozik - jelen esetben pl. Bytfnsr igen jelentős angolfont kölcsön birtokában volt - nem volna szabad könnyelmű spekulációkkal külföldi hitelezői pénzét veszélyeztetni és a külföldi tőkések bi-r zalmát megingatni a magyar szolid üzletemberek iránt. Tudjuk, heegy a mai hitelválság idején kétszeres n rá vagyunk szorulva a külföldi té'kékre és azok nélkül Magyarország gazdasági talpraállitása egyáltalán elképzelhetetlen.' /