Hetikiadás, 1926. január-június

1926-06-29 / 26 [1508]

| Száz eszt ndő előtt irta mej /áalthus hires könyévét a népese­dés törvényéről, amelyben kimondja azt a sokr t támadott tételt, hogy mialatt az emberiség a- mértani hal'dvány szerint növekszik, a szükség' s táplálék mennyisége csak a számtani haladvány szerint nő. Bbből a végzetes igazságból az következik, hogy egykor elkö­vetkezik az idő, amikor a föld ne^ terem annyi élelmiszert, amony­nyi olegendő volna a rajta élő emberek táplálásira. Mal.thus téte­lét sokan kétségbevonták. Oppennán ie r, az ismert német szocioló-us azt állítja, hogy a földbirtok megoszlásával sokszorosan növekszik a termelt táplálék mennyisége és nem kell félnünk ennek a törvénynek be te 1jesedésétő1. ^zt a problémát most Penck berlini professzor vetette fel egy le­adásában, amelyet ,nemrégiben tartett meg a porosz tudományos' aka­démia egyik előadóülésén. Penck ugyanazt állítja, amit Malthus: hogy a föld benépesedése emberekkel bizonyos határokj£özé van szo­rítva és néhány század elegendő arra, hogy a föld me'gavelhető ré­sze tulnépessé váljék. Számításai szerint a föld ny ölcmi Ili ár dnyi ' lakost bir el. üz azt jelenti, hogyha szárazfölddel borított terü­let egyéné gy szögkilomét er jén átla ; {ytvenh'árom ember élhet, ^z az arányszám nem túlságosan nagy, de hozzá kell vennünk, hoe-y a szá­razföldnek negyven százaléka pusztákból, steppékből, megművelésre nem alkalmas sziklás helyekből áll. ü földnek mai népesséae ái* 0 milliárd/ alig tölti, meg a lakható résznek egy negyed r-ászét.A XIX. század folyamán azonban oly erős volt a nőpszapero­aás, hogy igen gyorsan megtelnek az,összes lakható területek, A regi kultujnorszagok ma már tulnépe^k s ennek a következménye, ! iiogy a legtöbb országban f allé pe t tayszül eté s ek csökkenése. A geof*­flrráfus előtt fel kell tűnnie annakr a~ sajátságos jelenségnek, hogy a f földnek épen azok a területei le gnépte lenebbek, ahol legtöbb ember élhetne, tudniillik a trópusok. Ezek sokkal több lakosságot is elbírnának, csak az a baj, hogy a forró éghajlatot a kivándorló tt európaiak nehezen tudják elviselni. Feltehető azonban, hogy az euró­paiak Brazíliában, a K ngó vidékén, a kele-tázsiai szigeteken las­sankent megszokják a klímát. Közép-Afrika termékeny részei és Euró­pa között terül el alvilág legnagyobb homoks ivatag j a, a Szahara. Generációk hosszú munkájára lesz szüks.. g , amig ezt sikerül keresztültörni és termékeny talajjá változtatni, ha. ez; egy­általában lehetséges. Dél-Amerika a mostani 70 milió lakosság helyett kétezer millió embernek nyújthat lakhelyet. Lakható és mü­velés alatt he.a álló területek vannak még Ausztráliában, íszak­A.-erikában és Ázsia egyes részein. Penck professzornak az a végső konklúziója, hogy ha a. szaporodás mostani gyorsasága, állandó marad, torulbelül háromszáz esztendő alatt az egész földkerekség benépesül *x * lnkoF­s * r S déri azt a maximumot, amikor a föld nem terem több táplálékot számára. Feltéve természetesen, hogy az európai kivándor­lók a tropikus éghajlatot kibírjál?. Apró.hi"rek. . Ucpren vár-os határában a; szár.ha Íjai erdőben szabályosan kiépi­ct t kili .éterekte terjedő szétágazó alagút*-a bukkantak. Eredetének tu­e .lány os me g ál lap i t ásá ról a vizsgálatok folyamatban vannak. . A székesfehérvári felsővárosi templomból egyik é j s za ka. b etö­ők elvittek a sekrestyéből 5 aranyozott ezüst kelyhet és egy ezüst fe­zületet, A tettesek egyik oltárteritőt használva kötűl gyanánt, a kerue blakán át szöktek meg* - /jj-A, <í

Next

/
Oldalképek
Tartalom