Hetikiadás, 1926. január-június
1926-06-29 / 26 [1508]
Meaj avi t ják a szikes területeke t. Propaganda az 1 ni Ili ó hold szike.j terület termővé tétel ére. Csonkamagyarországon a szik jelenléte hatalmas területeket tes z neuz etgaz.dasági sz alpontokból tel jesen értéktelenné. Csaknem egymillió katasztrális hold szikes terület van az országban, amely megművelés nélkül fekszik, holott aránylag olcsón,és egyszerű eszközökkel meg lehetne azokat javítani. A javítás módozataival ...ár körülbelül 100 év Otf foglalkoznak a gazdák és tudósok. Kiváló módját fedezték fel a,szikesek javításának a szarvasi kisgazdák, akik m*r 30 év óta szivós munkával igyekeznek termővé tenni földjeiket * Sikerült is elérniök, hogy olyan föld, amely azelőtt holdanklnt két-három mázsa termést hozott, most 8-9 mázsát terén. Ugyanezzel a módszerrel az ország többi részében is hasonló erademnyt lehetne elérni. Üt kel lő pénz áll rendelkezésre és a munkálatokat egységesen szervezik, a siker biztosítottnak tekinthető. A föl dml ve lésügyi minisztérium tala jbl zt osi t ó bizottsága legutóbb Budapesten népes propaganda gyűlést tartott ez ügyben. BfJRjyi mond 31ek, a bizottság elnöke rámutatott a kérdés közgrzdasági jelentőségére. Számításai szerint, ha ti z év alatt csak a felét tudjuk meg javítani a .szikeseknek, akkor is kereken évi 3U0 milliárd korona haszontöbbletre tettünk szert-.* A pénzügyminiszter a szikes területek felméréséhez és a statisztikák összeállításihoz szükséges pónzt már rendelkezésre bocsátotta. A földtani intézet meg is kezdte ezirányu munkáját, amely egy év al itt befejezést nyer. I A propaganda-gyűlésen beszámoltak az összes s zakpro blé k ról, ismertették a különböző eljárásokat, amelyek az egymástól eltérő szikes földek javításánál sikerre vezethetnek. A szarvasi gazdák • .-eszes sárga már gaf ölde t használnak a szikes fő ld ek* meg j avi tá sá. ro . Karcagon mésziszappal, vagy mészkőllszttel értek el jó eredményeket. A halgazdaság is igen alkalmas a szikes terülhetek megjavításába és azok erdősitésé is nagyjelentőségű fele dat. A kísérletek az egész vonalon megindultak. A c se me ere sz ölő ért éke si té se . Békében átlag 100.000 métermázsa szőlőt vittünk ki évenként, most alig viszünk ki 4.U00 métermázsát, holott szőlőink legnagyobb. ,- része megmaradt, A bor értékesítés; válsága idején pedig legalább a szőlőexport normális méreteit kellene biztosítani. Ebben az ügyben a Szőlősgazdád ,á földmi ve lésügyi minisztérium kiküldöttje, a MÁV és a kereskedők képviselői értekezletet tartottak. Megállapították, hogy a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződésok hiánya hátráltatja a szőlő/külföldi értéke sitésé t. Elhatározták, hogy kieszközlik a mezőgazdasági szakiskolákban csomagoló tanf o lyaJT ren de zé s ét , a fővárost felkérik, hogy Budapesten kiviteli csarnokot létesitsnn, ahol állandó árverések vannak, továbbá, hogy felhívják a termelőket, hogy termésüket 1 gyek e-zzen.- k szőlő alakjában értékesíteni. A belföldi fogyasztás növelésére felkérik a MÁV-ot, hogy vezesse be a •'coli agrecole •*» rendszer t, házhozszállítással, valamint, hogy az öreg Iádé ka t vagy kosarakat ingyen szállítsa vissza, a f ela.dohelyr c.
