Hetikiadás, 1926. január-június
1926-06-15 / 24 [1508]
A tudomány uj diadala-. Tudvalevő, hogy a melegítés a testeket rendszerint kitágítja. Igy pdldául egy méter hosszú vasrúd a hosszának a tizedrészével megnyúlik, ha . 0 fokról 100. fokra meglegitjük. ^ a 3y jelentősége van ennek a megnyúlásnak mindenütt, ahol vasoszlopok, vasrudak vagy vasláncok szerepelnek. A hídépítőnek nagyon is számításba kell vennie, hogy nyáron a vass:- er kez et hosszabb, mint télen. A figyelmes szemlélő a festéken láthatja is, hogy a hid középső része mennyivel nyúlik meg nyáron. Más anyag tágulása más. Igy például a réz másfélszer jobban tágul a melegítésnél, mint a vas. Érdekes, hogy az acél és nickel ötvözete, az ugynevezet t nickelacél milyen különösen viselkedik a melegítésnél, A tágulása attól függ, hogy milyen arányban van az ötvözetben a két fém; sőt, ha az ötvözet olyan, hogy 36 százdéka nickel és 64 százaléka acél, akkor a melegítésnél egyáltalában nem tágul, az . ilyen nicke lacé lrud hossza változatlan marad, vagyis invariáns, miért is ezt az ötvözetet invárnak nevezik. Már régóta foglalkoztatja a technikusokat az a kérdés, hogy mi az oka ennek a különös viselkedésnek? Azt állították, hogy ez az ötvény a, melegítésnél átalakul, a szeácezete megváltozik olymódon, hogy uj állapotában éppen annyival kisebb a térfogata, mint a mennyivel a melegités kitTtgitja. Ujabban valóban kimutatták, hogy tényleg igy van a dolog. És ezt ugy tették, hogy ezt a nickelacélrudat igen hirtelen melegítették aeg. Olyan hírtelen, hogy ne legyen ideje a szerkezetének a megváltozásra. A melegítés tágító hatása ugyanis hamarabb megy végbe, mint a szerkezet változása. Az eredmény tényleg az volt, hogy az invárnak nevezett ötvény a hirtelen felmelegítésnél valóban kitágult. Mikroszkopikus vizsgálattal azt is megállapították, hogy ez a nickelacél kétféle szerkezetű részből áll és hogy e két rész aránya a melegítésnél megváltozik. -Igy sikerült belepillantani a nickelacél titokzatos belsejébe, ^ mi a melegítéssel szemben való viselkedését teljesen felderítette. Olképzelhető, hogy ennek a nickelacéInak milyen fontos szerepe van a technikai gyakorlatban éppen az emiitett nevezetes sa j át ossága f oly.tőn. -• A nickelacél még más tekintetben is igen érdekesen viselkedik. A nickel is, az acél is mágnesezhető fémek, mindenik-' nek van hatása a mágnesre; de a nickelacél bizonyos fajtája nem mágneses. Es ennek a hajózásban van i gen nagy szerepe, A hajókon, különösen a hadihajókon a sok vas egészen elrontja az iránytűt, u gy» hogy az sokszor, használhatatlanná válik. Ezért a kompasz közelében acél helyett ilyen nickelacélt használnak, melynek 75 százaléka vas, 25 százaléka acél. Egy másik érdekes tulajdonsága a nickelacélnak és pedig annak, amelynek 78.5 százaléka nickel és 21.5 százaléka vas, hogyha ezzel igen vékonyan bevonjak a tengeralatti kábel rézdrótját, akkor a telegrafálás hat8aorta gyorsabbá válik, ugy hogy 1700 betűt leh'- t percenként továbbítani. Ilyen különös tulajdon*} ságai vannak a nickelacélnak, melynek belső szerkezetéről csak most kezd a technika tiszta képet alkotni. n S
