Hetikiadás, 1926. január-június
1926-06-15 / 24 [1508]
M agyar-cse h vámháboru ? Csehországgal már több Ízben folytattunk tárgyalásokat kereskedelmi szerződésre vonatkozóan anélkül, hogy a megegyezést sikerült volna létrehozni. Mg a többi államokkal, vagy egyezményt, vagy szerződést létesítettünk, addig a csehek állandóan ha lógatták a tárgyalásokat és technikai okokra hivatkozva újból és újból kitolták a döntet idejét. A tavaly júniusban félbeszakított tárgyalásokat most kellett volna folytatni és azok f el vé teletne se h ipar és kereskedelem a cseh kormánynál többször sürgette is, hivatkozva arra a súlyos helyzetre, amelybe a huzamos idő óta tartó gazdasági válság miatt az iparosok és kereskedők kerültek. A z utóbbi hetekben azonban a cseh kor máhy az/ágrárt er melés védőimének a jelszava alatt uj vámok behozatalára dolgozott ki javaslatot, amelyet most tárgyalt a cseh parlament. A javaslat ny 111 vámháborut jelent Magyarország ellen. Ugyanis a tervezet búzára 30-60, rozsra 38-56, lisztre 75-120 cseh korona vámot állapit meg, ami azt jelenti, hogy még a legalacsonyabb tételek alkalmaz á sa. mel le tt is 14 t ja~ os értékvám terheli a magyar gabonát. Ilyen vámtételek mellett Csehországba nem búzát, sem lisztet egyál talán nem vihetünk ki. Azt lehetne hinni, hogy a csehek csak taktikázásból" állapitottfk meg ilyen magasan a vámtét&eket, hogy a tárgyalások során azokból engedményeket tehessenek s ezek fejében tőlünk a cseh iparra vonatkozó kedvezményeket kaphassanak. Ezt a feltevést azonban megcáfolja az a körülmény, hogy a javaslat szerint a fent felsorolt agrárvámok, a kereskedelmi szerződésben álló országokkal szemben ép ugy érvényesek", mint a szerződésen kivül állókkal szemben. Ezek szerint még reményünk sem lehet arra, hogy a tárgyalások folyamán bármi engedményt kapjunk a csehektől. Uzzel elesik minden lehetősége annak, hogy a kereskedelmi szerződést tényleg meg is főhessen kötni és a tárgyalások előre -kilátástalanokká váltak. K lncs semmi okunk azt hinni, mintha a cseh kormány nem volna tudatában azoknak a következményeknek, amelyeket intézkedései jelentenek és igy csak az a feltevés marad -h-átra, hogy szándékosan ak ar j a^megindi t aa i a gazdasági háborút Magyarország ellen. A csehek jól tudják, hogy ők az egyik legnagyobb fogyasztopiacunk agrárcikkekben és-hogy sok kárt okozhatnak azzal, ha kivitelünk elé akadályokat göraitenek. Ha ennek tudatában a vámemelést mégis végrehajtották kétségtelen, hogy nem is akarják .a gazdasági kibontakozást előmozdítani és saját iparuk veszélyeztetése árán is ellenséges érzületű gazdasági politikát akarnak kezdeményezni. A javaslatoknak igen erős ellenzékük van Csohor sz'gban és mint olvasható volt, az erre vonatkozó parlamenti tárgyalások nagy botrányok közötffolytak le. Mégis biztosra veszik, hogy a javaslatok változatlanul keresztül mennek és ennek el ő j életképen Pozsonyban a búzaárak már körülbelül 30 cseh koronával' fel is em Ikedtek. A cseh fogyasztók tehát megfogják sinyleni a kormányuk eljárását. Magyarországot egyelőre nem érinti a kérdés: ugyanis a jelenlegi szezoncikkek, tehát zöldség és gyümölcsfélék nem Csehország felé gravitálnak, hanem főleg Ausztriába és Bajorországba. Ezek forgalmában tehát nem losz fennakadás, Később, igaz megfogjuk érezn.i a gabonafélék exportjának csökkenését, azonban Csehország saját magán még súlyosabb sebet üt, mint rajtunk, mert elveszti iparának legfőbb piacát bennünk,- Ha a külker eskodel m:I forgalom adatg^í nézzük azt • látjuk, hogy az elmúlt' évben behozatalunk Csehországiból 133 millió aranykorona volt., kivitelünk pedig cda 168 millió voltán A csehek tehát többet vesztenek az üzleten, mint mi. /folytatása köv./ „ ti.
