Hetikiadás, 1926. január-június

1926-06-08 / 23 [1508]

nílSZAGOS usviOiiA* Morphini sták , kokai ni sták. ^sxks^ • Irta: Váraossy Zoltán dr. ogy eteui tanár. AZ emberek a világon mindenütt szeretnek könnyen szabadulni bajaiktol, gondjaiktól, ha máskép nem legalább rövid időre, valamilyen élvezeti szer utj^n. Különösen a gyengébb ideg^' zetü, önmagukban is kételkedő emberek, az úgynevezett hypochonderek, kik kifelé ügyesen leplezik ezt a hibájukat, de önmaguk előtt csak egy bOditószerrel teremtett, hazug állapotban találják meg . azt az embert, kik lenni szeretnének: aki erős, tele van életkedvvel, tetterővel és képes pályatársainak föléje kerekedni. Ilyen élvezeti szer a már mindenütt eltér j edt alkohol, a keleti népeknél elterjedt hasis, az ópium, a délamerikai bon szülöttek kokáián'ja stb. AZ alkohol mellett az ópium és a kokalevól, illetve az ujabb időbf-n a nyugo.ti né^ek között ijesztően terjedő morfin és kokain viszik a főszerepet.' A morfinizmus őse az opium-élvezet, amelynek eredeti fészke Bgyptom és Kisázsia, majd Perzsia és India volt, hol az angolok a nagy opiumtormé snek piacot keresvén, átplántálták ezt a veszedelmes mérget Ohinába. Örök szégyene az angol politikának, hogy rideg üzleti érdekekből tönkretett egy népfajt, amely eladdig nem ismerte az opiumsz iv á.s t, de azután mit teh~tett egyebet? s ga is nagyban hozzáfogott az opiumtermeléshez, hogy az idegen árut kiszoritsa. 1 Az ópium nem más, mint a még éretlen mákfejek beszárított tejnedve, mely a má.kf--jből sárgás szinben folyik ki, de azután barnán szárad be. Az érett mákban már igen kevés az ópium, úgyhogy a mákfogyasztás legfeljebb igen kis gyermekeket illetőleg lehet aggályos. Az gpiumot nyers formájában főleg a keleti népek használják, mint bódítószert, az opiur^vés, vagy az ópiumszívás alakjában, A nyugati államokban ez a szokás nem tudott meghonosodni, már csak azért sem, mert az ópiumszívás sok időt Igényel, nagy pepecseléssel járó munka, erre pedig a modern ember nem ér reá. De az opiumbarlan gok immár a nyugati államokban is terjedni kezdenek, jóllehet az igazi fogyasztási formája az ópiumnak a morfin, A morfin nem más, mint az ópiumnak tiszta állapotban előállított hatóanyaga. Ezt rendesen finom tűvel ellátott fecskendővel szokták a bőralá juttatni, ahonnan felszivOdva a méreg rövid idő alatt kifejti bOditó hatását. Ez a hatás rendkivül kellemes érzésektől kisért, úgynevezett euphoria, amely csodálatos érzékszervi csalódásokkal, álomképekkel járó állapot. Ám ez állapot elmultával nagy kiábrándulás következik be, ami nagy depresszióval, elfáradással jár, úgyhogy az igazi morfinistát éppen az^ jellemzi , 'hogy ennek az állapotnak elkerülésére mindent hajlandó elkövetni. Sok embert a véletlen vagy fájdalmas betegség sodor e szenvedély felé, vagy hivatásszerű foglalkozásának kényszere, hogy még fájdalmaktol gyötörve, félholtan is kénytelen kötelességé t tel je- si t oni , mint például az orvost, vagy a színészt. ' Ti sztában kell lennünk ugyanis avval, hogy a morfin, ez a kiváló bódító szer, arra az emberre, aki ahhoz hozzászokott épen nem bódító, hanem izgató hatást fojt ki. De ha ez á* izgató hatás elmúlik, akkor bekövetkezik az Óriási depresszió, viszont a szervezet morfliíiteonto képessége a megszokással arányban egyre nagyobb és gyorsabb lesz, ugy hogy az ugyanakkora hatás eléréséhez mindig nagyobb és nagyobb adag lesz szükséges. A kezdő morfinistát ingadozó kedélyéről, változó viselkedéséről lehí t f el i smerni . Sokszor levert, ingerült, majd eltűnve a társaságból egy percre, - mely alatt fecskendőjét használta - mintha kicserélték volna, szellemes kedves emberként került vissza. Az ilyen ember azonban gyenge, megbízhatatlan, hibáit és mulasztásait önmaga előtt is nagy ügyességgel tudja mentegetni. * •.- . - X. "lÁx&jf* • » *e- í* - 30<£ • a' /tt^köv/