Hetikiadás, 1926. január-június

1926-05-11 / 19 [1508]

tflibon ill a jelg-^Xr,-.j.or. reformja? A jelzálog! törvényjavaslat, melyet az igazságügyminiszter Zegutobb nyújtott le a parlamentié, fontos újításokat tartalmaz, Elsősorban lehetővé teszi a jelaálcg.s követelések tiz te si tékának átruházását, aminek a .mai hitelviszonyok között .fékezett jelentősége van. ÍCH ugy a vidéki pénzintézetek, mint a gyáripar rá vannak utalva arra,,hegy követeléseiket, de ezekkel együtt a követeléseket fel ztesi tó jogokat is átruházhassák. %dig, ha pl. egy pénzitézet követelését átruházta valakire az azt bi ztesi to jelzálogjogét nem ruházhatta át.' Ép igy, ha pl. e gy gépgyáros gépet^adett el hitelbe a gazdának s ha a gép^vételára fejében váltót kapott és azt b eke bele z te ttc , a váltót tovább adhatta ugyan, de nem adhatta tevább a bekebelezett jélzál • g j >*g'~ t. Ez a nehézség iáóst _.egszünik s igy a jelzálogos üzletek könnyebben kezelhetőkké és több vonatkozásban haszálhatokká válnak. A javaslat azt is lehetővé teszi, hegy a pénzintézetek a maguk javára bekebelezett köv- t/lést átruházhassák, még pedig a köve id.ó sc kről szóló köbáLozvény egyszerű átadása, utján, Bz az intézkedés főleg a tőkeszegény vidéki helyeken fontos. Igy pl. a vidéki hitelintézet, ha a javaslat törvényerőre emelkedik, egyszerűen & követelésről s*zóló llrötvény telekkönyvi átruházás nélkül, bek eb ele ze Üt k*övetlését átadásával fedezetül adhatja az általa igénybeveendő tőkékért. Ezzel rlyan tőkéket is működési körébe vonhat, amelyeket o gyét ként nem sz el&ne tc tt v a Ina meg. %gyobb pénzintézetek padi g nem csupán záloglevelek • kibrcsá jtásával, hanem a bekebelezett kötvények egyszerű továbbadás^ . utján is szerzhotnek .iájuknak közvetlen ferm^ban tökét. A javaslat a jelzálogjog torén eddig uralki de tt bizonytalanságokat mind me ;szünteti. A pen :ömérle :ek kj-dvizö képe.t nvu jtan^k a vidéki pénzt! té z

e-* • tejerll^ A vidé ki pénz 1 té ze te knek f "1 ér té ke lt méri e ;ei a z t bizonyítják, hogy a vidéki bankek és takarékpénztárak békevagyenuknak és az időközi tőkeemelések ar anyé r té kének mintegy 10 f

0-át tudták átmenteni. Ez .ilnden esetre kevesebb, mint amennyit a fővárosi intézetek kikutattak. v

iszont azonban figyelembe kell venni azt is, hegy a vidéki pénzintézetek életképességét nem szabad egyedül s a$ át tőkeerejük szerint mérni, A pen gőeeé ríe gekkel egyidejűleg publikált, 1925 évi mérlegek azt biz^nyitják, hegy a beté tálloeaány kivétel nélkül a korábbi év lr'r

r :.;s zoro sára, némely esetben a hatsz-*re sára emelkedett, A közönség bizalma teh át megmaradt és a be tétüalet ak fejlődése az által'hos gazdasági pangás idején azt biz' nyitja, h gy a vidéki pénzintézetek . rátermettek azokra a. feladaté kra, a^eiy eke t tőlük árviszonyok me gkö vet c lnek . & felértékelés mindenütt a legnagyeib óvat e ss ággal tö rtá nt és az intézeteknek .még mindég bir tokában levő állampapírok és záloglevelek 1 i z< ny£ t j ák, h'^ gy a vidéki bank k és takrrék. k a m.bilitásuk érdekében annakidején besz-rzett fix kamatozású papírok miatt .vesztették el vagy nukat. Ott, ah

r 1 az int: zeteknek in-atlanai is vannak, nagyobb saját tőkéket tudnak kimutatni. Igen sok intézet saját tő^kéje me gh ala d ja1J>200 ezer pengőt, soké az 500 ezret és az l^enilli.0 pengő felett is több v.idékj ta.k rékpénitár van. Hegy a pénzintézetek saját tőkéi újból ..megerősödhessenek, ahhr z arra : * velná szükség, hegy az átmeneti időben megfelelő visszl^számitolá.s. igénybevétele által ,a Költségeikot keresetükkel összhangba hozhassák és hff y a nosáüle járatú jolafloges kölcsönök nyűjtásátol ne legyen, k elzárva. (] LQ