Hetikiadás, 1926. január-június
1926-05-04 / 18 [1508]
A tejet nem nélkülözhetjük, bár ha sokan közülünk más italt jobban szeretnek. A szerint, hogy mit csinálunk vele, lehet a legjobb táplálék, vagy "fehér moslék". Volt idő, mikor a fogyasztó együtt élt a tej termelő-' . jével: a tehénnel. Nem volt köztük távolság, nem voltak messze egymástól, nem törődtek azzal, hogy beteg-e, vagy•egészséges-e a tehén, vagy hogy mivel étetik, A modern élet ezt mind megváltoztatta. A fogyasztó nagy távolságra, esetleg pár száz kilométernyire él a tej termelési helyétől, a tej egy tucat kézen megy keresztül és ez idő alatt temérdek baj érheti. Igy bizony a tejjel való munka nagy és bonyolult szervezetté vált. Az emberek mindegyike nem ismerheti e munka részleteit, de bizony a tej minősége attól függ, hogy a nagy közvélemény milyen mértékben érdeklődik e munka iránt. M-'nanyájan nem érünk rá, hogy a tejipart részié tesen tanulmányozzuk, de mindnyájunknak ismerni kell azokat a vezérelveket, melyeken a tiszta és j° tej, jel való ellátás, nyugszik. ' " Sok olyan betegség van, mely a beteg tehénből átmehet a tejbe. Egy ezek közül a gümőbetegség. A tehén gyakran meg van fertőzve a gyöngykór bacillusával, a mely igen hasonlít az emberi sorvadás okozójához. Ezt a két bacillust ugy ismerik, mint a sorvadás okozójának két fajtáját, az emberi fajtát és a szarvasmarhafajtát és bizony a szarvasmarha-fajta bacillus /a bovin gümőkórbacillus/ sok embert elpusztit az első öt esztendőben. Ezek a gyermekek azért halnak el, mert olyan tehén tejét isszák, amelyeknek a tőgye, vagy más testrésze gümőkóros. Sokan azt hiszik, hogy azok a gyermekek, akik ilyen^tejet isznak és még sem pusztulnak el, már nem fognak emberi gümőkórt sem kapni, mert hozzászoktak a bacillushoz. Más szóval: ezek a gyermekek a veszedelemből áldást merítenek, ha beteg tehenek tejét isszák. Meglehet. Csakhogy ez a hiedelem puszta feltevés, nem peaig tudományosan megállapított igazság. Még hogyha biztosan ugy van is, azért a mi. utunk világos kel 1, hogy legyen: egyszerűen me j kell a tejet szabadi tanunk az ár*tó bacillusoktoi, olyan tökéletesen, ahogycsak lehet. Hogyan érjük ezt el 1 legfontosabb dolog, hogy a teheneket ugy tartsuk és tápláljuk, hogy egészségesek maradjanak és ne kapjanak se gümőkórt, se más betegséget. Amerikában régebben a teheneket pálinkafőzdébő 1 kikerült moslékkal tartották és rossz istállókban helyezték el' ; ezeknek a teje nemcsak, hogy rossz volt, hanem egyenesen ártalmas is és a gyermekek, akik itták, megbetegedtek tőle. Emiatt aztán nagy botrány tort ki és az er dmány az lett, hogy azóta meg van *. tiltva a moslékkal való ot-.tés, de még a fülledt szénát, hulladékot is eltiltották. Egy tudOs rájött arra is, hogy a kicsirázott gabonán és más romlott táplálékon tartott tehén tej^ is ártalmas lesz a gyérme köknek,^bárha többet is ad. Ennek p r dig az az oka, hogy az ilyen táplálékból hiányzik valami, ami a tejet sürüvé, erőssé teszi. Ha ez most már egy pár hónapig igy tart, hogy a tehén sok, de hig tej t ad, akkor nem csak a tej f ogyasz t ó j a' si ny li azt meg, hanem a thén is elgyngül és könnyebben kap gümőkórt. Ugy, hogyha még mindrn gümőkóros tehenet egyszerre le is vágnának, legfel-? jobb két esztendőre volna a baj kipusztítva, mert a rossz táplálás miatt a tehenek között megint csak elterjedne. E szerint tehát a tehenek gümőkórja ellen az a legjobb orvosság, ha a teheneket jO friss takarmánnyal, abrakkal és sóval tápláljuk. M'sik fontos feladat, hogy a gulyából kirekesszük azokat a tehén-* k-t, melyeknek tőgyén a gümők°ros gyöngyök kife-jlődnak . Természetes, hogy ez nagy feladat, ledig nagyon nagy figyelmet kell erre fordítani, mert nagy városokban elvégzett próbák szerint minden száz tejeskanna közül nyolc-kilencben találnak gümőkorbacillust. Igy aztán nem lehet mást tenni, mint hogy^meg kell tiltani a nyers tej árusít ás át t kivéve ott, ahol biztos próbák szerint mentes a tej a bacilusoktól. ^ /foty t. köv./
