Hetikiadás, 1926. január-június
1926-01-05 / 1 [1508]
A iuczőgazdaság egész: multáevi helyzetét öss zef ogl-.lc jelentésben ismerteti az Országos fiícsőgazdasági Imv_ara. A jelentés először a terhelés adataival foglalkozik. A búzával bevetett terület még^mindig közel 100000 katasztrális ' holddal kevesobb,^int az utolsó békeévekben c.z előző évhez képest azonban lényeges emelkedést mutat, amennyiben az 1924 év vetési területet72.592 katasztrális holddal múlja felül. - A rozstermelós a békeéveknél is néhány ezer kat?sztrális holddal nagyobb területen történt, iázt főleg annak lehet tulajdonítani, hogy uj homokos területek kerültek müvelés alá. AZ árpa és a zabterhelés a békeviszonyokkal szebben lényegtelen e_:lke dé st mutat.A kukoricával bevetett területek ugy az előző évekhez, mint a háborús évekhez viszonyítva lényeges nagyobbodást .matatnak, burgonyatermelésünk szintén emelkedett, azonban a cukorrépa ter..elés az 1924 évi területtel szemben több, „int 3 ezer hold csökkenést mutat. A hét főtermény összes vetéstermelését egybevetve, az 1025 év 7.334.741 kat. holdnyi vetésterülete az 192-* évi 7.075.984 kat. holddal szemben, 258.727 kat. hold emelkedést mutat, s az 1911-15 évek 7.351.OüO kat. hold átlagánál csak 16.269 kat. holddal volt kevesebb, Belter iosebb .mivel^s, ,i területnövekedés mellett a műtrágyái ogyasztás is igen lényegesen emelkedett az utc!bi esztendőben. 1923-ban osak 3500 v,-.gon, 1924-ben 4500 v<?.gen. volt a felhasználd műtrágya, 1925-ben ez a szám már 8500-ra emelkedett. Sajnos, még mindig el vagyunk maradva a békenive mögött, mert az utolsó békeévekben Gwonkamagyarorsz'g területén 14.000 vagon műtrágyát használtak fel. A bevetett területek terméseredménye a kalászos okban megközelíti, a kapásokban pedig felülmúlja a háború előtti átlagot. Búzából 7.26 métermázsa termett holdanként /1924-ben 9.7 iétormázsa, és 1911-15-ben 7,6 métermázsa/, rozsból 6.88 mm. volt . termés átlaga /1924^bcn 4.9 mn, 1911-15-ben 6.8 mm./ AZ árpa ^..73 mn. átlag—termést mutat, /1924-ben 4.52 mm., 1911-15-ben 7.8 mn./ Zabból átlagosan 6.67 mm termett /1924-ben 4.6 mm. 1911-15ben 10.1 ma../ Burgonyatermelésünk átlaga 51.82 mm volt. /1224-ben 35.68 mm., 1911-15-ben 46.1 mm./. Cukorrépátérme lésünk 132.68 mm holdanként! átlagot ;.utat /1924-,ben 107.91 mm./ A kedvezőtlen értékesítési lehetőségek azonban káros mértékben lecsökkentették a kedvező termésátlagok gazdasági eredményét. AZ 1924- évi búzatermés métermázsánként 491 ezer koronával értékesült, ha az egész évben érvényben volt áraknak az átlagát számítjuk ki. AZ 1925 évi termés, az aratás óta eltolt idő árainak átlagát véve alapul, 380 ezer koronával értékesült métermázsánként, A rozs ára ugyanilyen számítási alapon 423 ezer koronás átlagról 256 ezer kor on ir a, az t árpa 374 ezer korongról 261 ezer koronára, a zab 409 ezer koronáról 279 ezer koronára esett vissza. H.--.ecnló volt az áresés kukoricánál is, de a logn gyobb árcsökkenést a burgonya ..áztatja és czidőszerint kérdéses, hogy'lehet-e egyáltalán értékesíteni? A -xennyiségében kedvező borértékesítés szinte leküzdhetetlen nehézségei ismeretesek. Lényegesen csökkentek az év folyamán az állatárak is. N<;.:ec,vk a hizott sertések ára „utat állandó csökkenést, annyira, hogy ma már termelési költségét sem fedezi teljesen, de :\z egyéb vágöállatc* ára is sokkal alacsonyabb, mint az előző év folyamán. •Különösen a silányabb minőségek árai estek; saiüvF _.c zögazdaságunk éppen a nem hizlalt, sőt nem is javított vágóállatokat hozza piacra nagy mértékben. /xolyt. köv./ O