Hetikiadás, 1926. január-június

1926-01-05 / 1 [1508]

A iuczőgazdaság egész: multáevi helyzetét öss zef ogl-.lc jelentésben ismerteti az Országos fiícsőgazdasági Imv_ara. A jelentés először a terhelés adataival foglalkozik. A búzával bevetett terület még^mindig közel 100000 katasztrális ' holddal kevesobb,^int az utolsó békeévekben c.z előző évhez ké­pest azonban lényeges emelkedést mutat, amennyiben az 1924 év vetési területet72.592 katasztrális holddal múlja felül. - A rozstermelós a békeéveknél is néhány ezer kat?sztrális holddal nagyobb területen történt, iázt főleg annak lehet tulajdonítani, hogy uj homokos területek kerültek müvelés alá. AZ árpa és a zab­terhelés a békeviszonyokkal szebben lényegtelen e_:lke dé st mutat.­A kukoricával bevetett területek ugy az előző évekhez, mint a háborús évekhez viszonyítva lényeges nagyobbodást .matatnak, bur­gonyatermelésünk szintén emelkedett, azonban a cukorrépa ter..elés az 1924 évi területtel szemben több, „int 3 ezer hold csökkenést mutat. A hét főtermény összes vetéstermelését egybevetve, az 1025 év 7.334.741 kat. holdnyi vetésterülete az 192-* évi 7.075.984 kat. holddal szemben, 258.727 kat. hold emelkedést mutat, s az 1911-15 évek 7.351.OüO kat. hold átlagánál csak 16.269 kat. hold­dal volt kevesebb, Belter iosebb .mivel^s, ,i területnövekedés mellett a mű­trágyái ogyasztás is igen lényegesen emelkedett az utc!bi esztendő­ben. 1923-ban osak 3500 v,-.gon, 1924-ben 4500 v<?.gen. volt a felhasz­náld műtrágya, 1925-ben ez a szám már 8500-ra emelkedett. Sajnos, még mindig el vagyunk maradva a békenive mögött, mert az utolsó békeévekben Gwonkamagyarorsz'g területén 14.000 vagon műtrágyát használtak fel. A bevetett területek terméseredménye a kalászos ok­ban megközelíti, a kapásokban pedig felülmúlja a háború előtti át­lagot. Búzából 7.26 métermázsa termett holdanként /1924-ben 9.7 iétormázsa, és 1911-15-ben 7,6 métermázsa/, rozsból 6.88 mm. volt . termés átlaga /1924^bcn 4.9 mn, 1911-15-ben 6.8 mm./ AZ árpa ^..73 mn. átlag—termést mutat, /1924-ben 4.52 mm., 1911-15-ben 7.8 mn./ Zabból átlagosan 6.67 mm termett /1924-ben 4.6 mm. 1911-15­ben 10.1 ma../ Burgonyatermelésünk átlaga 51.82 mm volt. /1224-ben 35.68 mm., 1911-15-ben 46.1 mm./. Cukorrépátérme lésünk 132.68 mm holdanként! átlagot ;.utat /1924-,ben 107.91 mm./ A kedvezőtlen értékesítési lehetőségek azonban káros mér­tékben lecsökkentették a kedvező termésátlagok gazdasági eredményét. AZ 1924- évi búzatermés métermázsánként 491 ezer koronával értéke­sült, ha az egész évben érvényben volt áraknak az átlagát számítjuk ki. AZ 1925 évi termés, az aratás óta eltolt idő árainak átlagát véve alapul, 380 ezer koronával értékesült métermázsánként, A rozs ára ugyanilyen számítási alapon 423 ezer koronás átlagról 256 ezer kor on ir a, az t árpa 374 ezer korongról 261 ezer koronára, a zab 409 ezer koronáról 279 ezer koronára esett vissza. H.--.ecnló volt az ár­esés kukoricánál is, de a logn gyobb árcsökkenést a burgonya ..áztat­ja és czidőszerint kérdéses, hogy'lehet-e egyáltalán értékesíteni? A -xennyiségében kedvező borértékesítés szinte leküzdhetetlen nehéz­ségei ismeretesek. Lényegesen csökkentek az év folyamán az állatárak is. N<;.:ec,vk a hizott sertések ára „utat állandó csökkenést, annyira, hogy ma már termelési költségét sem fedezi teljesen, de :\z egyéb vágöállatc* ára is sokkal alacsonyabb, mint az előző év folyamán. •Különösen a silányabb minőségek árai estek; saiüvF _.c zögazdaságunk éppen a nem hizlalt, sőt nem is javított vágóállatokat hozza piacra nagy mértékben. ­/xolyt. köv./ O

Next

/
Oldalképek
Tartalom