Hetikiadás, 1926. január-június

1926-03-30 / 13 [1508]

Beiről d. Kszekciá A Nemzetgyűlés hétfői ülésén a frankvitában a legitimista pert részéről utolsónak Andrássy Gyula gróf szólalt fel. 3zután Nagy Vince nyújtott be határozati javaslatot, mely azt kivánná, hogy a parlamenti bizottság valamennyi jelentésé, t elvetve, a Nemzetgyűlés helyezze vád alá Bethlen István gróf miniszterelnö­köt és Rakovszky Iván belügyminisztert. A keddi ülésen Pesthy Pál i gaz sá gügy mini s zt er cáfolta a kisebbségi jelentésben foglaltakat, annak logikáját és tárgyila­gosságát kétségbe vonval Majd Rakovszky Iván belügyminiszter be­szélt, utána pedig gróf Bethlen István miniszterelnök, A minisz-r torelnök beszédében utalt arra, hogy a frankügy a trianoni béke következménye, másrészt pedig a forradalmi és el lenf o:r radalmi szBllem küzdelmének gyümölcse. A politikai bűncselekmények ma ál­talánosak világszerte, Németországban soha annyi politikai bűncse­lekményt nem hajtottak végre, mint a szociáldemokrata uralom alatt. Ahez, hogy a bajokat gyökeresen kiirtsuk, gazdasági konszolidáció, a tekintélyek hely reál lit-* sa és az éles parlamenti harcok elkerü­lése szükséges, A kormány mindég igve-^zett a nagyhatalmak jóindula­tát biztosítani, ami különösen francia vonatkozásban sikerült is a frankügy előtt. Most a kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy miután két alkotmányos faktornak: a kormányzónak és a Nemzet­gyűlés többségének bizalmát birja, másoktól nem szabad függővé tennie maradását, vagy távozását, mert ebben' a momentumban a kér­dés már a nemzet szuverenitásának kérdése. A francia nemzetet a frankügyből kifolyólag sérelem érte, melyért elégtétellel tartezik a magyar kormány a bűnösöknek méltó és a magyar törvények szellős mében való megbüntetésével, Azonban a magyar nemzőt szuverenitá­sát a kormánynak minden körülmények között neg kell védenie. Ami a titkos társaságokat illoti, ő sohasem tartotta ezek létezését és . működését kívánatosaknak éppen az orsz^z érdekében. Az elnök ezután elrendelte a szavazást, melynek során a Nem­zetgyűlés először Párka s Tibor leül őnvé 1 e menyé t vetette el . nagy többséggel, majd a bizottság jelentését fogadta el. Nagy Vince vád alá helyezési javaslatát, niv^l ház szab ály ellőne sen nyujtatett be, az elnök nem bocsájtotta szavazás alá* . A szerdai ülésen Rubínek ^stván ismertette a mentelmi bizott­ságnak Pallavicini György Őrgróf mentelmi ügyéíe vonatkozó javasla­tát, mely szerint függés ztes sék fel Pallavicini mentelmi joga, hogy őt a biroság a franküggyel kapcsolatban vallomásra birhassa. A bi­zottság megállapította, hogy azzal, hogy a rendőrségen, illetve » birüságon kihallgatták Pallavicinit, mai tolni joga nem szenvedett sérelmet. • A^pénteki ülésen Zsitvay Tibor elnök emlékbeszédet mendott IT. Rákóczi" Fer< ncről, mit a Nemzetgyűlés állva hallgatott végig. 3zután folytatták Pallavicini mentelmiügyének tárgyalásit. A szombati ülés megszavazta a hétfői üléstől kffedődőleg a 12 Órás üléseket. A Keresztény Kisgazda, Pöldmives és Polgári Párt értekezletet tart tt, melyen a kormány összes tagjai részt vettek. Almássy Lás z­lo, elnök üdvözölte a miniszterelnököt a párt bizalmát és iránta való rpgaszko dás"t tolmácsolva. M a ja a kecskeméti Mathias-féle. sző­lőtolep ügye korült szóba, melyet az állam 1 1/2 milliárdért akar mogyásár-lni. Schandl Károly államtitkár kijelentette erre vonat­kozólag, hogy a szőlőtelep megvétele különös érdeke ve Ina az or­szágnak, mert az azon elért hybridálási eredmények világszerte el­sőrondüek és kilriinő minőségű szőlővesszők szállítására adnak alkal­mat. Almássy elnök üdvözölte ezután a pártba újonnan belépett Rákóczi Ptrenc n en ze t gyűlési képviselőt. Az értekezletet pártvacsora követte, melyen a párt nevében Puky Sndre köszöntötte fel a miniszterelnököt / aki válaszában genfi szerepléséről és az immár lch^ródó frankügyről szólott. /f clyt köv. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom