Hetikiadás, 1926. január-június
1926-03-26 / húsvét [1508]
A me z őgaz dasí gi ieltne és jövője. Schandl Káró Ív áHam1 tkár ny ilatko zata. i > tichandl Károly íö ldmiv: 1 ésügyi államtitkár a fö"dmivelés érdekes kérdéseiről a következő nyilatkozatot tette munkatársunk előtt: - A magyar mezőgazdaság alig ment súlyosabb megpróbáltatásokon keresztül, mint az utolsó tiz év alatt.A háborús szolgáltatások értéke messze meghaladja a tizmilliárd aranykoronát, h forradalmak valósággal leszerelték a gazdaságokat.A ..egszállás csak állatállományban3ü0 ezer darabot rekviráltad. JTégül a földreform és vagyonváltság követelt nagy áldózatokat.Hasonlo szolgáltatásokat egy ország m zőgazdasága sem bir felmutatni. aútéoi^j - Ilyen érvágások után méltán néztünk faár évekkel előbb a világverseny elé, mely a külföldi termelés részéről mezőgazdaságunkat fenyegette, A verseny be is következett, és súlyosan érzi mind°n gazda, akinek el adni való j a van. értékosités útjába naa*y akadályok gördültek, A .mezőgazdasági termények é s állatok ára a békeparitás alá esett s a világszerte észlelhető túltermelés fc lytán a termésfölösleg . nem mindig helyezhető el. Já. ellett a-me zőgazdasá gi termelés költségei arányosan ne ei csökkentek, A megfelelő kölcsönf el tételek még mindig hiányoznak. Mindent el kellett és kell követni, hogy a beállott versenybon a magyar termelés fönntartsa magát. - H'rom i lányban kellett dolgoznunk. A mezőgazdasági hitelfeltételeket kellett enyhíteni.Ez a körülményekhez képest meg is történt, bár 'még eaessze vagyunk a megfelelő viszony októl .Terményeink és állataink*minőségét kellett javitani,mert a versenyben a kiválóbb talál csak piacra. IV le gsür g őset-b a belföldi és külf öldi piacokat megnyitni mezőgazdaságunk részére. - A rekvirálás ok és maximálások m-g-szüntető se után a külföldre irányuló forgalmat kellé tt felszabadi tani. A kiviteli engedélyekés illetékek rendszerét szüntetik ueg i oko zato&an. Nagy előnyünk volt, hegy ebben megelőztük a szomszédos agrá rállamcka t, mert előbb elfoglaltuk igey helyünket a külföldi piacokon. - Legújabb lépés e z irányban mégi?s az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés megkötése volt,me,'ly legfontosabb piacunkat nyitja meg mc zigazdaságunk részére. Nem fűzök vérmes remények't az osztrák forgalomhoz.., mert ott is - mint egész guropában nagy péntelnség uralkodik, de kétségtelenül megélénkiti a kölcsönös f org c leiat. A mezőgazdaság olcsóbban jut. a termeléshez szükséges eszközökhöz, viszont kedvezőbb feltételek mellett viheti ki terményeit a külső piacra., 7 ^sgy némi fogalmat alkossunk az osztrák szerződés várható hatásától, me g-miit em , hogy' Auszt ri át a irányuló ö ssz_k ivi t •• lünk az előző évben 210 millió aranykorona volt.Ebből a mezőgazdaságra esik k-rek n,20ü millió. Legnagyobb tétel ebből^ a 200 millióból a liszt '38 mi Ili o arany kor ona, mig a többi 162 millió aranykorona egyéb mezőgazdasági terményekre esik. - A Z osztrák szerződésben különösen a zöldség, gyümöle s "ó s • paprika vádját sikerült lényegesen mérsékelni. Sze-k'n kivül a. szöllő karült szabad bevitelre, mig a bor vámja felére s záll t. Minden lehető sé g ^megvan, hogy em? cikkekből a^ae 1 ke di lc a kivitel. A magyar szöllőval és borral egyik konkurens állam termékei sem tudnak versenyezni, mert álmagyar szöllő és a bor megszokott -'ru az osztrák piacon.Nyilvánvaló tehát, hogy a 200 millió aranykorona helyett Jóval nagyobb, legalább 250-280 millió aranykorona -kivitelt ér el mezőgazdaságunk aus ztria f e lé . / folytatása következik/
