Hetikiadás, 1926. január-június

1926-03-26 / húsvét [1508]

Ksaatcw A Pusiyama szomszéd . Irta : Szegedje István A eredeti tárcája. Elgondolkozva haladt az utcán , őszülő fejlet mellé­re ejtve, szájából ernyedten lógott alá az örökös cigaretta, a kesernyés füst csak ugy alt bel'üe. Csúcsos kalapjával, a b? lebernyégtől felvékonyodva, füstölgő fejével, melyet lassan be­havazott az id" , valóban hasonlatos ve lt(a tűzhányóhoz, amely­ről tanitványai elnevezték. / Kerekes tanár ur túlhaladta a negyvenedik évét. A vi­déki tanárok eseménytelen élete állott jó harmadrészben mögötte. Most ahogy egykévé felkerült, kissé idegenül járkált a ^ov^rosban, . #z utcák zajától filczopter kora óta elszokott,riadtan kapta fel fejét a villajuos csengetésére. De mindez csak külső váltézáa volt Kerekes tanár ur, azaz,hogy Puziyama életében. Mert ninek is nevezzem másként, mint tanitv'nyai.Ha valaha ember embert ismert, ugy a fiatal nebu­lók serege megismeri tanárát - állandó együttlét , csalhatatlan ösz­• tönsegiti az ördöngös ifjakat az emberi meg i sm-^r ésben é s ha ezek Fuciyamának nevezték Kerekes -"^ronc tanárurat, nekem sincs semmi okom, hogy ne ezt a nevet használjam a megjelölésére. Purjj yama ,- helyesebben " a " Pusiyama tehát el­gondolkozva haladt elead's ut^'n hazafelé. Peje csak félig volt tanári világában, inkább mint magánember süllyedt.. "1 végnólküli mélységű gondolatai írványébe. Mert azt senki sem hinné,hogy i}y magára, hagyatott legény, mint ez a Pusiyama , milyen mélyen tud­ja leereszteni a gondolkodás mérőónját az eszmevilág végtelen t enge ré be . Igy töprengve élet, halál és egyébb haszontalan és kö­zönséges gondolatok között Pusiyama/ a kísérleti lélektan bú­vára majd neki ment két butoarszállitó embernek akikig;/ már kissé megviselt kerevetet cipeltek fel a lépcsőn felfelé. Pusiyama megtorpant, ahogy hirtelen az orra elé került a. munkás széles háta és önkéntelen pillantást vetett a kerevetre. Ez a nagyvirá­gos minta a bordó alakon ism-rősnek tetszett neki és most esek ujabb töprengés követkéz.-tt : Honnan ismeri í ezt a bútordarabot*: M'r lőre örült annak, hogy naza érve a legkülönbözőbb és leg-^ ujabb memnotechnikai --1 járás segítségével rájön majd az ered­ményre, amikor töprengésében váratlen dolog. szakitotta félbe A folyosón, ahonnan lakása, ny.il.ott, kis embercsoport álHogált. Der •- sf e j i» t vi dékies külsejű úriember rendezkedett a szomszédos lakás előszobajába*a nagy ZF gben ingujra vetkőzve, terebélyes néni intézkedett mellette, már messziről . integetett a két munkásnak, mint a világító torony a évbe-igyekvő hajóknak. Pedig azok nem ig^n tévesztették válna el az utat. lévónj-L kerevet az utolsó tát ÖT darab, amelyet a nagy Beállíts ko­csiból a^lakásba hurcoltak. De a jó n ni csak igyekezett l"g- , alább szóval me>gkönnyitani a munkájukat. x -Űrre, e rre- 'leikende zct t, - csak ide,"* cSak ide ! Ha, hála az égnek, eddig csak eljutottunk. Phű ! f.s teny -révei megkönnyebbülten megtörölte homlbkát, alár csa a két munkás, akik az előszobában rövid pihenőre letett k a ni héz bútordarabot. w rmótlan alakjuk mögött vékonyan és pe­dánsan horihorgaskodott elő Pusiyama nyurga iigurája. A néni álmélkodva csap "a össze a két kezét.. / folytatása köv. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom