Hetikiadás, 1926. január-június

1926-03-09 / 10 [1508]

A közegészségügy fontossága • Irta' Vass József nép10lé ti és munkaügyi * m iniszter. örvendetes jelenség, hogy a modern állam és társada­lom folyton fokozódó érdeklődést kezd mutatni a közegészségügyi . problémák iránt. Grvenaetes, mert ez a jelenség a sjecáialis gondolko­zás elmélyülésére enged következtetni. Hol kezdődik a szociális gondolkozás? Ott, ahol az ember a saját egyéni érdekén tul'más érdeket is elismer és érvénye­sülni enged, tiz azonban a sz>cialis gondolkozásnak csak legkezdetle­gesebb formája és alapeleme annak a nagy természeti törvénynek,, hogy az ember társas-lény, .s hogy tehát egyéni és közösségi céljait csak a társulás és együttműködés utján tudja megvalósitanl. A fejlődésnek Óriási utat kellett megtennie, amig elérkezett az állam és társada­lom modern szervezetéig, a "szabad polgár a szabad államban" fogal­máig . ti ponton ismét felteszem a kérdést, hol kezdődik az igazi socialis gondolkozás? Az antik államhatalom .mint rémületes erő jelentke* zett a saját alattvalója előtt. Erő, amely ellentmondást és beleszó­lást nem tűrő mOaon nehezedett rá mindenkire, s amely előtt sem vér, sem arany, sem élet, sem vagyon nem volt biztonságban. Ez a komor viszony állam és alattvaló között idők folyamán enyhült s a modern államban kiegyenlítődött ugyan, ae nyomai még ma is megvannak, külö­nösen az egyszerű nép lelkében, amely az államhatalomból csak a kényszerítő erőt, a terheket lét ja. és érzi, az államtól eredő re.nd­kivül nagy javakat azonban, aminő például az élet- és vagyonbizton­ság, a jogszolgáltatás és védelem, nem értékeli kellőképpen. A öfflcialis gondolkozás ott kezdődik, ahol a polgár megérti, hogy az államok szerint tVgolt emb.ri társadalomnak vannak nagy közös érdekei, céljai, amelyek nem mindig azonosak a? -egyén érdekeivel és céljaival, de fundamentumai a nagy' közösség jobblété­nek és boldogulásának s ennélfogva azt is megérti, hogy gyönyörű hi­vatása neki a. saját egyéni érdekköréből kiemelkedve hathatósan támo­gatni az államot és trsadalmat a közjó megalapozásában és fejleszté­sében. • AZ állam a polgárok jogrendi szervezete. Amig tehát a polgárság az államon keresztül éli ki a maga törvényhozó és tör­vényvégrehaj to életét, ugyanaz a polgárság, mint társadalom éli. nem­zeti , gazdasági, kulturális és erkölcsi életét'. Ne higyje senki, hogy az állam függetlenítheti magát a társadalomtól, ellenkezőleg, éppen a társadalomtól és a társadalomból kell kiindulniok az állam felé mindama hatásoknak, amelyek az állam szociális politikáját irányíthatják, mert jegyezzük meg, hogy csak az az állam, folytathat eros szociálpolitikát amelynek társadalmában eleven erőként jelent­kezik a szociális gondolkozás. A szociálpolitikának lc gj elertnsebb része az egész­ségügyi politika. M f A^^UHMA) 4i ez? - kérdezik ta'lán sokan hallgatóim közül. Ki- < szen élet, egészség és betegség mindenkinek legegyénibb, legszemélye* sebb értéke, vagy nyavalyája! ri ogyan lehet ebből közügyet csinálni? A kérdésre kérdéssel válaszolok, ^agánérdek-e.vagy közérdek az, hogy a nemzet életfája egészséges Vagy férges? Magán­érdek-e, hegy az él tünk' fáján fakadó bimbók virágokká fejlődnek-e, vagy száz közül husz•lehervad, mert akkora a csecsemőhalandóság Ma­gyarországon V Magánérdek-e az, hogy egyik leggazdagabb megyénkben a háromnál több gyermekes családok száma /mz utolsfr tiz év folyamin/ 6& százalékról 35-ro hanyatlott s ugyanott az egy gyermekes családok száma a duplájára emelkedett? Magánérdek-e a tüdővé PZ szörnyű pusztí­tása és a ne m-i betegség alattomosan romboló réme? joC ./folyt, köy./

Next

/
Oldalképek
Tartalom