Hetikiadás, 1926. január-június

1926-03-02 / 9 [1508]

- Vulkán a labor atóriu m ban. ­iír. űay, a hirec amerikai termesze t vizsgáló a íranklin Inté ,ot megbízásából alt évek óta a tüzhányoh3gyck bel­sejének rejtelmeivel és yulkanikas kitörések okénak mogfajtésó­vel foglalkozik, A kiváio tudóc a napokban közölte a nyilváno3» sággal kutatásainak eredményét, -zeknek a földtani kutatésoknak kiváló tudományos jelentőséget ad az a körülmény ,ba>gy teljesen uj es m,gnyugtató aajy.rézatát adják a vulkáni kitöréseknek. Nagyjában és egészben vévé ez sem többet, 3am kevesebbet naa je­lont, minthogy dr. *aynák sikerült megoldania a tüzhányóhogyok 1 " rejtélyét. ííay kuta­tási mOdazeróben az volt az újdonság, hogy ?. lávaanyagok össze­tételét al.tpcs laborotoriumi . Ti Sé gálát alá vott% minek folytán =nnek az anyagnak egész OBOJÜ eddig ismartlen tulíjdoncág^t si­került megállapitoni, amelyaztán a vulkáni kitörések bekövet­kezését a régi elméletektől egészen eltérő vi légit isba helyezek. • A termeszetvizsg'10 : évszázadokon kor.-ztül abban a meggyőzdésben voltak, hogy tűzhányók kráterei tulaj donxeeen a földgömbybel'se jenek ventillá törsz .1_ lői lehetnek, aamly a* abban az esetben, ha bolygónk belseje túlságosan rotyog és pö$0g, mikor a belsejébrn képződő c- Izzó gázok nyomása túlságos n mo g£-a-s.zi tik a kérget, akkor a tüzes j^yag ö kr á teáiyilásin át utat tör magá­nak a szabadba és u föld lakosságának•szama -lé tárul ilyenkor \ vulkáni kitörés nagyszabású szinjáték?.. űz az-olmélet, melynek még manapság is nagyon sok hive van, kétségtelenül nagyon osábitó, egyszerű, könnyen megérthető és osaknoitt teljes i'iiagya­ráz.tát adja ennek a jelenségnek. Mindazonáltal,ezeknek a jelenségeknek egész sorozata Osak nugyon nehozen hozható teljéién öszhongba ezzel az elmélet*. tel._A _Sandevich/ a Mauna ^oa.ás ?. -íilavem. Nagyon gy ikrán elő­/fcrdúr, Kogy"az egyik tűzhányó . " * . kitttr ós Javában működik, ja mellette levő másik vulkán t „ál j a a&nyugant marad: -tér pedig ha ' l ezek a vulkánok köz es gázló rrásbcl .táplálkoznának, mintihogvan az előbbi elmélet szerint elgondolható volna, akkor a tűzhányók ki­törésének, vagyis a felesleges fjszVttő lávaanyagnak el távolítás** -i nak mind a két tü.zhinyOná.1 og/időben kellene aegtörtónni0. -4ár pedig a megfigyelések annek ellenkezőjét bizonyítják. Több évti­\ zeden át egy. tlen agyszer eem törtónt meg, hogy a két tüahányő­, hegy agyszerjre kezdett volna aüködni. Igy azután a Sandavich szi­'! get egy szópflaólet 3irju. lett. y/ / szigeteken például van két hatalmas, egymástól agószan csekély távolságra fekvő tüzhányl:/ ' •Ekkor felmerült az az eszma, hogy talán.a . Xfivát megolvasztó magas hőfok a Mauna belsejében felhalmozódó izzó gá­zoknak tulajdonitható. 3zek a gl^zok viszont a-gyes, egym;ssal 4| összefüggésben nem álló földkéreg o.la:ti nagy nyilasokból ömlenek ki. A lávp szilikát anyagokból áll, ami üvegház hasonló anyag ló­vén, a föld belsejének kihűlése folyamán szilárd kristllyosodás­féle,alakba megy át. ±>r. i>ay a laboratóriumában kiosinyitett tűz* hányóhegyit épitetc fel és ebben lávatemeget olvasztott fel és a végzett kísérlet.k során megállapította, hogy az olvasztott szi­likát bizonyos körülmények közt nagy mennyiségű vizet bir elnyelni. ha már most a folyékony láva az alacsonyabb hőmériék­, leti fokok hatása alatt megszilárdul, akkor emelkedik a faszültség ereje a Mannában és az ott felhalmalott gázok a magasba iparkodnak és miközben rengetos lávaanyag kristályosodik a földkéreg 3latt, a képződött vizgőaök roppant nyom'st fejtenek ki, ami a földszínen szakadást okoz. • . /folyt köv./ • ÁÁÁ

Next

/
Oldalképek
Tartalom