Hetikiadás, 1925. július-december

1925-08-10 / 62 [1507]

Az utolsó két hét időjárása a normálisnál hűvösebb és igcj csapadékos volt: csaknem mindennap esett az eső.Az augusztus 3.-i nagy vihar igen jelentős kárt tett a gyümölcstermésben és elég lénytges kárt okozott a szöllőben és a tengeriben. A már elcsépelt gabona kivételével az esős időjárás általában kedvező volt a termésre. Búzából a jelenlegi becslés szerint kat. holdanként 7.09, összesen 17.976 ezer métermázsát várnak, ami a legutóbbi becslésnél kb. 770.000 métormáasával több.- 2n 'Iczsban a várható ter-més holdanként átlag 6.48 mázsa, összesen mintegy 7.709.000 mázsa.A többlet a múltkori becsléshez viszonyítva 300.000. mázsa. Az Őszi j árpátban 178 ^ezc r mázsával, a zabban 95 ezer mázsával várnak többet, mint a le gutáéi becsléskor. Tengeriben nagy termés mutatkozik, minősitö becslése 1.69 / a minősítő becsléseknél a kitűnő termés jelzésére'. 1, jóra: 2, közepesre: 3, gyengére:4, Rosszra.5. számjegy használtatik./ A burgo­nya szintén javult, becslése 1.91, a cukorrépa is sokkal jobb, 1.88 ra bocsülik, takarmányrépa pedig 1.87. A kerti vetemények igen szépek, becslésük 1.91, a babé 2.04, az egyéb hüvelyeseké 2.11. A dohány kövér nagy leveleket hajt, azonban sok a ragyás le­vél. Minősítő becslések 2.35. A mesterséges takarmányok is szépen ja­vultak . A gyümölcsfákról a sok vihar meglehetős sok termést levert. Minősitő becslés : szilváé 2.42, almáé 2.52, körtéé 2.55, őszibaracké 2.55, dióé 2.44. A szőllők állapota kedve zctL énebb. A több helyütt fellé pstt bogyóhullás a terméskilátásokat csökkentette. A jég sokhelyütt 50-^-osig menő kárt okozott. Borkereslet j&anyha és csak a heTyi fogyasz­tásokra szoritkozik. A borárak 2 4«12.000 korona között ingadoznak 1­ként. A véletlen jel-ntősége. — — ^ Két orvos rendkivüli jelentőségűnek látszó ^felfedezést tof Berlinben. 2 Uj betegségre bukkant a két kutató s állítólag ki tudta mu tatni, hogy ez az újonnan felfedezett kor igen sok esetben alapvető oka a ráknak és tuberc/iCLosisnak, az emberiség e két legfélelmetesebb ellan­ségének. Amit most mint különálló és uj kórképet sikerült elszige­telni, eddig a cukorbajjal tévesztették össze.A most nyilvánosságra ho­zott, nagyszerű tudományos teljesítményt csak a véletlennek köszönhety\ Véletlenül olyan beteg került a kutatók kezébe,akinél megvoltak a cuko baj összes tünetei, csak éppen, hogy nom tudták nála megtalálni az annyira fc±±& elterjedt és^ismert betegség legjellmzőbb tünetét, a fölö r cukorkiválasztást.Az uj kórt számos esetben uj gyógyászati módszerekkel sikeresen kez Iték. Megnyilt tehát a remény arra, hogy ezentúl sikere- . sebben veheti fel a tudomány a küzdelmet a tuberc/ftlosissal és a rák­kal szemben is. . A véletlen tehát, ugy lá/fS^á k,megint döntő jelentőségű szerepet játszik az emberiség 'életébon. A körülmények szerencsés össze­játszása ddja talán kezünkre, amit a legmélyebb és legkimagaslóbb elméi' évtizedek rendszeres munkájával nem tudtak megvalósítani. De -zt mondhr nók, nem véletlen,hogy ezt az uj nagyjelentőségű felfedezés* is véletl nül tették meg.Mert ami igazán nagy volt és korszakalkotó és sorsdöntt az emberi haladás terén, mind véletlenekből, szerencsé^ötlotekből* a k rülmények kc-uvező összetálálkozásából született meg. Az elmenők pillanatnyi felvillanásai az igazságoknak ötletszerű mc c-' ragadásai hozták a földre az örökérvényű, végtelen értékeket ,/^z időhe. legparányibb tört részeiből születtek a tudományos törvények, a müvén szépségek, az erkölcsi rendszerek, a történelem legdöntőbb eseményei, r den, ami túléli és leküzdi magát az^időt. A berlini felfedezés ujbcl és minden kétséget kizáró szüksé szerűséggel mutatja meg, hogy a véletlen jelentőségét nem lehet túlbe­csülni . a r\

Next

/
Oldalképek
Tartalom