Hetikiadás, 1925. július-december

1925-12-21 / 100 [1507]

A kisipar ma a legsúlyosabb válsággal küzd. A v,'l&kj oka az, hogy az iparosság elveszítette fogyaszt ó'-ozoaóégénc-.k l*-gm,..gyobb részét. Ugy nic a kisipar fogyasztókbzönséga a középosztály volt,amelynek felvevőképessége azonban a súlyos gazdasági válság niatt mintegy 25 yi-ra csökkent. 3zt?iik..vül figyel énbe kell venni azt is, hogy az iparosság létszáma a háború alatt és a háborút köve bő időben igen jelentős mértékben emelkedett. létszám emelkedése az egyes iparágakban eléri a békebeli létszám ötszörösét. Természetes, hogyxa megcsökkent anyagi erővel rendelkező f ogyasztCav>z„nség ilyen tekintélyes móo.on megnövekedő tt kisiparé s s ág ct eltartani nem tud. ^zzel nem azt akarom mondani, hegy az ország gazdasági helyzetére nézve káros a kisiparosok létszámának emelkedése.Sőt ellenkezően ! M-ndenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy az az 'emelkedés csak örvendetes, mert hiszen végeredményben, különösen a viszonyok javul tával ez az ország gasdas'gi erejét növeli. Viszont annak, aki a kisiparosságot a válságból v£ akarja vezetni, ezzel a ténnyel számolnia kell és ennek a körülménynek a figyelembevételével kell az intézkedéseket megtennie. Hézetcm szerint a válságból kivezető ut az. hogy a csökkent magyar fogyasztást a külföldi fogyasztással kell pótolnunk. .1 kisiparnak különösen kelit f.lé lenne tág tere a terjeszkedésre, A keleti országokban a piatf megszerzése és megtartása nem lehetetlen. Ezekben az országokban a kisipar termékcinek lehet piacot teremteni. 3zt legjobb.^ igazolja a bútorasztalosok szövetkezetének kiséri3to• Bz a szövetkezet több száz bútorasztalost foglal magában és több külföldi állam fővárosában állított már fel üzleteket, Bzoken a helyeken a magyar kisiparnak jó hírnevet és becsületet sze'rB minta szerint kellene a tibbi iparágat is megszervezni, és termékeinek értékesitését lehetővé tenni. Hiszen a bútoriparon kivül még sok oly n iparágunk van, amely képes ..elvenni a külföldi versenyt nemcsak árával, hanem minőségével és művészies kivitelével is . ' Igy ^dául a k^.rpitosipar, a cipőipar, a szőrmeipar és még több olyan, amelyet felsorclhatnék, azok az iparaink közül, amelyek követhetnék a műbútorasztalosok példáját és átvehetnék az -értékesítésnek ezt á bevált „Ó^j át • Nem hiszem, hogy a kormájy ilyem irányú komely akció támogatása elől elzárkózna. Sőt bátran állithatom azt, hogy ily.n .a.- gmc zdulásk a legnagyobb megértésre és támogatásra találna., ugy a kereskedelmi, mint a pénzügyi kormányzat részéről. Ma már minden józan közgazdász tisztában van azzal, hogy á kisipari válságon csakis az értékesit 's lehetővé tételével és ezzel egyidejűleg munkaalkalom teremtésével luhet s gite-ni. Minden más eszköz, amelydt egyes apostolok hird tn.,k,céltalan, aert nt-u ny ujthnt--gyökér es orvoslást. Bolit.kai rondSEcrváltoz s a kisipar súlyos helyzetén javitani ne_. tud. a sokszor hmgoztatptt sér-. lmok és jogos kívánságok orvoslása és t „lje sitésc némi enyhülést hozhat, s gith^t valan-it, azonb-..n ja öke re s megoldást cs kis az előbb vázolt uten és ...c é v

f : r,-r, elérni. Bhhe z a munkához a kisiparosság v.gyetumes m£-g mozdul ás r. szüksé-i xi kis ipar o so kn..k keresni kp11 az egymásközötti békét és az együttes, harmonikus munkához való légkört maguknak kell mogte rcmteni. H Cvv'btra is pártpolitika üzésévc1, széthuzáss 1 dolgozik^ a kisiparosság és ezen az ut on kor, si boldogulásának lehetőségét, Vkkőr a meg..öntés telje sen lehetetlen. Á kisipar élet-halál harcában észre kell térni ér minden jó-'-:, t- ;:--_pr.rösnak ki kell venni a részét a mentésért folytatott • — — — j