Hetikiadás, 1925. július-december
1925-12-07 / 96 [1507]
Nemrégiben Frisch német tanár, akijnár évtizedek óta^foglalkozik a méhek életéneK. tanulmányozásával/ Zürichben előadást tartott a méhek szin cs szagérzékéről és ez alKalommal érdekes megfigyelésről számolt be, azokról a jgü íönbs táncokról, melyeit révén kölcsönösen tudatják egymással a méhA az ujjonan .felfedezett, helyedet, ahol mézet találtai és k zlik e&mással az o is,hogy milyen és mennyi méz v^n _.zon a helyen. Igen érdekes kísérletek nek enészjsorozata igazolta azt .„^feltevést, hogy a móhekaeK tényleg megvan a szinerzekük. Igy vannak olyan méhek,: melyedet hosszabb inon át a kék szinre idomítottak olyanformán, hogy tápláleKUK szélgálq cukros vizet kék papiroson levő üveg csészébe tették. Ha azután az asztalra . mindenféle színárnyalatú fekete, fehér és szürke papinaljakra üres üvegcsészéket helyeztek, ifcméhek a mindenfélea^szinü papi^osr,. helyezett csészék között megkeresik azt a csésze,, amelyet kék papirosra tettek és még aktcor is ellepik azt, ha a csésze olyan üres, mint a többi. -A nara&ssárga, sárga, zöld, ibolya és bíborpiros színekre éppúgy lehet idomítani a méheket, mint a kék s zinre .Ellenben nem lehetett idomítani a-méheket a skarlátpiros szja re, mi_<r a fekete, sötétszürke és, piros színekre egyformán szállnak. Talán a méhek fförös szinvakságának tulajdonítható az, hogy a rai éghajlatunk alatt, ahi. a virágok termékenyítését a# ' _ ' végzik, arénj^lag kevés piros sa'lnw, virág van, pmig a tropikus vidékeken, ahol . a virágok termekenyitése nem a méhek ut jáa történik, h nem nagyobbára epró madár k gondoskodnak erről, a növényvilágban sokkal több piros szinü fjordul elő, mint nálunk. A megfigyelések szerint a méhek színészeké messze elmarad ^z ember szemétől, mert teljesen hiányzik náluk a színárnyalatok közötti megkülönböztetés tehetsége. & sárga szinre idomított méhek különbség nélkül raszállnak á narancssárga ós a fűzőig szinre, mert ezekben tudvalevőleg sárga szin is van elkeverve,, viszont a kék szinre idomítottak mindenféle kek, ibolya e.3 bíborpiros szinre raszállnak melyekben nagyon jól kiérzik a kék összetevő szint, mig,amint említettük, érzéketlenek ős szmvakok a . vörös szin iránt, 'f >*%4%*& Az-£ie megállapították, hogy a méhek órákon ős n .pókon ák.«mindig ugyanazt a virágf..jtat keresik fel. Ez a feltűnő ragaszkodás megkönnyíti táplálékuk megszerzését, mert a virágok szerkezetét igy könnyen megismerik. A Virégéte válogatása körül azonban a szinérzéken kivül a szaglási érzék nagyban érvényesül. Ha a méhedet egy ládából etetjük, melyre e 0 y kis nyílás van olkalmaava, per óra alatt hoz zaidami chatjuk valamilyen virágillathoz ugy, hogy " - "... szagról maismerik a ládát és belebújnak még az üres ládába is, h- ugyanaz* az idomitasnál használt szag- v.m, mig feiéje sem nézneK a Kerületté elhelyezett sok más, különféle szagú vagy szagtalan ládánaK. A kísérletei sorén megállapították,hogy 48 különféle állat Közül,egészen jől megiűDaoeztetik és kiválasztják azt, -melyikre idomi cottái pKet.Általában a méhek szaglási érzéke, nem sokkal fejlettebb,mint az embereké, és azoknak a növényeknek, melyeknél az emberek nem éreznek illatot, méhek sem különböztetnek meg illatot, tehát szagnélkülieknek tartják. ^Ezek a kísérletek azonban még nem oldották meg azt a Kérdést, hogy a méh mi módon közli többi társaival a kaptárban.ha valahol mézet talált, A kísérletek .sorén megállapított k ugyanis, hogyha kísérlem "épen valahai e'gy • asztalra papírlapra mézet kentek fel, akkor gyakran orkán sót napokon át lestek a^kísérletezők, mi 0 végre egy méh a mézespapirosra rátalált.De h« egyetlen egy meh^ratalalt, akkor a legrövidebb időn belül tuoatosan, majd százával ellepik a mézet^és a méhek ilyenkor csaknem kizárólagosan a feltalál 0 méhhel ugyanazt! ka-ptarbol valók. megfigyelések és vizsgálatok lehetővé tétele céljából egy Kaptárban a lépet egymás mellé helyezték és a méheket különböző szinü és, különböze nelyen alkalmazott pettyekkel látták el, hogy a kísérleti . méheket egyenként feli .mérhetővé tegyék. Ilyen módon megfigyelték, hegy a méz feltalálása utan mezzel megrakodv,. visszaérkező méh az édes zsákmányát táplálék ős elraktározás végett testvéreinek átadta,a lépeken táncolni szokott.Sajátságos íottancba Kezd, gyors és tipegő lqafcekkel felváltva egyszer jobbra, egyszer ^ií\r e 5"f ÍW*on körben járva,A tánc mindössze néhány másodpercig tart,legieijebb fel vagy egy nerc mulv,. a-táncot félbesz kit&a a méh sietve a bejárathoz rohan es kirepül es ujr. felkeresi 3.mézes helyet.A kö-nyékb*li méheket a Körtánc nagy izgalomba szokta hozni, és mindannyian 3 táncoló méh .kóré seregíeneK: es csapjaikat a táncoló méh hátadtest éhez iparkodnak szorít >ni .ugy, hogy gyakran egész uszálya támad a táncos méhnek, amely körbe táncol a láncossal e gyu 11. « - - " / TI-T „j_ .• • , eí j
