Hetikiadás, 1925. július-december
1925-12-07 / 96 [1507]
Gyakorlati terv merült fel a gabona közraktárak felállítására. , r^ZJíGOSlEVÉLTÁR: -A gabonafélék tárolására szolgáló országos^rsuk^ár hálózatot eddig a szükséges anyagi eszközök hijján hem lehetett megvalOsitanil.Pedig a gazdák, különösen a kisebb birtokosok, nagy szükségét érzik annak, hogy aratás után olyan helyiségekben őrizhessék termésüket , ahol az nem romlik meg és értékét megőrzi addig, mig valamilyen kedvező eladási lehetőség felmerül. Magyarországon a gabonaárak aratás után mindig zuhannak, mert a gazdák kénytelenek készleteiket akármilyen feltételek mellett a piacra dobni. Az elméleti közgazdák már régen látják, hogy milyen módon volna ez a helyzet megszüntethető és a bajok orvoslására már ki is dolgozták a gabonaközraktárak felállításának a tervezetét. A közraktárak két célt szolgálnak, ügyrészt biztonságban és romlás nélkül őrzik a beszolgáltatott termést, másrészt pedig kölcsönöket nyújtanak a gazdaközönségnek az őrzésre, átadott gabona ellenértékeképen. Az értékesítést ugy tervezik, hogy az központilag és egységesen történjék.Ha egy központ intézné az eladást, ugy azt kiválthatná a legalkalmasabb időpontot, amikor az áru külföldön el volna helyezhető és azt a legkedvezőbb körülmények között értékesíthetné. Legutóbb a gazdaképviselők javaslatára felmerült ala^a gondolat, hogy a kormány a Hombár felszámolásából rendelkezésre álló és az ország több pontján kihasználatlanul levő modean gabonarktárakat újra müködésbeaa helyezné, illetőleg támogatást nyújtana arra^ hogy szövetkezeti formában közraktári szervezet alakuljon-meg. A külföldi értékesítést egy magánvállalat intézné, amelyet az első íuaben az állam támogatnp hitellel. A novemberi adózás. ~ i i i .. v. — _ _ « ' 11 e «i -• —*— Az adóhátralékok az egész országban nagyon felgyülemlettek, ugy, hogy október havában országos átlagban 70 >í> körül járt már az adóhátralékok összege. A pénzügyminiszter ennek alapján, mint tudvalevő, rendeletet intézett a pénzögyigazgatéságkkhcz és adóhivatalokhoz, amellyel a hátralékok szigorú behajtását szorgalmazta.Az energikusabb adóvégrehajtás azt eredményezte, hogy ni»/ember havában körülbelül ugyanannyi ado folyt be, mint az ut'oísó tiz hónapban összesen és igy december elején már 40 ^-aa apadt az adóhátralék. Ez még mcndi& igen nagy szám és körülbelül 10 yj-al maradt alatta annak az összegnek, amelyet a pénzügyminiszter a behajtás szigorításától várt. Az^ad°prést azonban jobban megosavarni nem lehetett és a pénzügyigazgatóságok széles rétegeiben uralkodó pénsszökét sokszor voltak kénytelenek tekintetbe venni és hat havi, sőt egyévi halasztást aeni az adóhátralékok fizetésére. Akik igazolni tudták, hogy saját hibájukon kivül, elháríthatatlan akadályok miatt jutottak késedelembe*, halasztást kaptak és árverést olyan esetekben rendeltek osak el, ahol az adós nem tudta igazolni, jóhiszeműségét, A magángazdaságok kétségkívül még mindig válsággal küzdenek és azért az adófizetéseknek a gyorsabb és simább lebonyolítása csak arra • az időre várhatpx,• amikor az állami és városi beruházások már éreztetni fogdák kedvező hatásukat a pénzszűkének a kiküszöbölése és a fn_ gya^ztsjtoképességek növekedése révén. Uj szerkezet a oséplési szemveaeteség kiküszöbölésére. Debrecenben Zaymusz Illés ipari főfelügyelő csjáplőgépbe szerelhető szerkezetet talált fel, amely a cselesnél el&állo tetemes szemveszteséget megakadályozza.A gazdasági Jikadémia tanárai megállapították, hogy az eddigi 2 >J-OS szemveszteséggel szemben a Zaymusz féle szerkezet beállításával a veszteség hat tized l ,)-ra csökkenthető.