Hetikiadás, 1925. július-december

1925-12-07 / 96 [1507]

Gyakorlati terv merült fel a gabona közraktárak felállítására. , r^ZJíGOSlEVÉLTÁR: -A gabonafélék tárolására szolgáló országos^rsuk^ár hálózatot eddig a szükséges anyagi eszközök hijján hem lehetett megvalOsitanil.Pe­dig a gazdák, különösen a kisebb birtokosok, nagy szükségét érzik an­nak, hogy aratás után olyan helyiségekben őrizhessék termésüket , ahol az nem romlik meg és értékét megőrzi addig, mig valamilyen kedvező el­adási lehetőség felmerül. Magyarországon a gabonaárak aratás után min­dig zuhannak, mert a gazdák kénytelenek készleteiket akármilyen felté­telek mellett a piacra dobni. Az elméleti közgazdák már régen látják, hogy milyen módon volna ez a helyzet megszüntethető és a bajok orvos­lására már ki is dolgozták a gabonaközraktárak felállításának a ter­vezetét. A közraktárak két célt szolgálnak, ügyrészt biztonságban és romlás nélkül őrzik a beszolgáltatott termést, másrészt pedig kölcsönö­ket nyújtanak a gazdaközönségnek az őrzésre, átadott gabona ellenértéke­képen. Az értékesítést ugy tervezik, hogy az központilag és egységesen történjék.Ha egy központ intézné az eladást, ugy azt kiválthatná a legalkalmasabb időpontot, amikor az áru külföldön el volna helyezhető és azt a legkedvezőbb körülmények között értékesíthetné. Legutóbb a gazdaképviselők javaslatára felmerült ala^a gondolat, hogy a kormány a Hombár felszámolásából rendelkezésre álló és az ország több pontján ki­használatlanul levő modean gabonarktárakat újra müködésbeaa helyezné, illetőleg támogatást nyújtana arra^ hogy szövetkezeti formában köz­raktári szervezet alakuljon-meg. A külföldi értékesítést egy magán­vállalat intézné, amelyet az első íuaben az állam támogatnp hitellel. A novemberi adózás. ~ i i i .. v. — _ _ « ' 11 e «i -• —*— Az adóhátralékok az egész országban nagyon felgyülemlettek, ugy, hogy október havában országos átlagban 70 >í> körül járt már az adóhátralékok összege. A pénzügyminiszter ennek alapján, mint tudva­levő, rendeletet intézett a pénzögyigazgatéságkkhcz és adóhivatalokhoz, amellyel a hátralékok szigorú behajtását szorgalmazta.Az energikusabb adóvégrehajtás azt eredményezte, hogy ni»/ember havában körülbelül ugyan­annyi ado folyt be, mint az ut'oísó tiz hónapban összesen és igy decem­ber elején már 40 ^-aa apadt az adóhátralék. Ez még mcndi& igen nagy szám és körülbelül 10 yj-al maradt alatta annak az összegnek, amelyet a pénzügyminiszter a behajtás szigorításától várt. Az^ad°prést azon­ban jobban megosavarni nem lehetett és a pénzügyigazgatóságok széles ré­tegeiben uralkodó pénsszökét sokszor voltak kénytelenek tekintetbe ven­ni és hat havi, sőt egyévi halasztást aeni az adóhátralékok fizetésére. Akik igazolni tudták, hogy saját hibájukon kivül, elháríthatatlan aka­dályok miatt jutottak késedelembe*, halasztást kaptak és árverést olyan esetekben rendeltek osak el, ahol az adós nem tudta igazolni, jóhiszemű­ségét, A magángazdaságok kétségkívül még mindig válsággal küzdenek és azért az adófizetéseknek a gyorsabb és simább lebonyolítása csak arra • az időre várhatpx,• amikor az állami és városi beruházások már éreztet­ni fogdák kedvező hatásukat a pénzszűkének a kiküszöbölése és a fn_ gya^ztsjtoképességek növekedése révén. Uj szerkezet a oséplési szemveaeteség kiküszöbölésére. Debrecenben Zaymusz Illés ipari főfelügyelő csjáplőgépbe szerelhető szerkezetet talált fel, amely a cselesnél el&állo tetemes szemveszteséget megakadályozza.A gazdasági Jikadémia tanárai megállapí­tották, hogy az eddigi 2 >J-OS szemveszteséggel szemben a Zaymusz féle szerkezet beállításával a veszteség hat tized l ,)-ra csökkenthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom