Hetikiadás, 1925. július-december

1925-07-16 / 55 [1507]

Newyork alapítása. Az eurgpai gyarmatosítás történetének legnehezebb fejezete Nwyork alapításának kérdése. Legújabban az egyik francia gyarmat oktörténelmi szemléjében Le Conte francia történetire foglalkozik Északamerika gyarmatosításának történetével. Történe .írói' pártatlansággal eadja ,elő mindazokat az eseményeket, amelyek közreműködtek Newyork város megalapításában. Elmondja az eseményeket Hudson 1609-ben történt Amerikába érkezésétől kezdve, akit még ugyanabban az évben ChriéLtiansen Hendrik és társai követtek, akik Brokklprnt, vagyis eredetilag Brenkelent, Niew Utrechtet és Uranje erődöt,a maiAlbányt alapították. Utána wallonok érkeztek, akiknek tulajdonítja nem egy történetíró a mai Hewyoik megalapítását, ami annak köszönhető, hogy az ált .luk alapított Neuf- Avensnes tűzvésznek esett áldozatul. De igazság szerint még sem ők, ha.njn a hollandi származású Monnewyt, vagyis másképen Minnut tekinthető a Hudsonparti város alapitójául. Jz az utazó számos utazást tett Délamerikában és végül a Nyugaündiai Társaság szolgálatába lépett. 1626 május 4.-én kötött ki először a Hudsoh folyó torkolatánál, a mohikánoktól 60 forintért megvette ílanhatten szigetet, ami magában 14 ezer holdat tesz ki, amelyen megalapította Nieuw Amsterdamot, Síj Németalföld székvárosát. A sziget közepére egy erődítményt épített. Később Minnewyt elmenekült a bevándorló svéd..k c lőlakiknek vezetője Ussolinx vállalkozó volt és az uj Svédország gyarmatigazgató ja lett, amit a Delaware torkolatánál létesítettek. Itt építette tel azután 1638- mércin.sban a Xrisztina-erődőt. Néhány hónap múlva az Antillák felé utazva viharban elpusztult. Ezekből a telepekből keletkeztek Newyork és a szomszédos világvárosok. Aki maga ESinálta saját temetési búcsúztatój?t. E|jyik kis hollandiai faluban nemrégiben meghalt egy derék 02*vegy asszonyakinek életébon semmi más hibája nem volt, minthogy ttür hctetlenül sokat szokott beszélni. Nem lehet csodálkozni azon, hogy r ' saját temetése alkalmával is szükségét érezte annak, hogy a halotti,, báasuztatóját is maga tartsa meg.Ezt pedig olyan formában gondolta el, hogy mikor halálát közeledni érezte, elhivatta a papot és átadta neki t a halottasxbucsuztatót és megkérte, hogy ha majd meghal, k*porsója föle olvassa fel a pap a búcsúztatót. Perszeja családtagoknak fo^Liaiak sem volt erről, és ezért képzelhető az általános csodálkozás, mikor a lelkész befejezve a temetési szertartást, körültekint a jelenlevőkön és igy szólt: " Most pedig végezetül arra kér benneteket az elhunyt, hogj hallgassátok meg még egyszer utoljára a szavait." Ezzel aztán elővett egy nagy iv papirost és elkezdte olvasni arról az elhunyt utolsó kivái ságait és a?endelke zŐseit.A váratlan esemény hatása alatt az egyik Jel' levő oldalba bökte szomézédját és a fülébe súgta: Látja, az az asszony még a sírjában sem tud hallgatni. Aprc hirek: Egregy községben Budai József tulajdonában,levő kőbánya beomlott és a tuladdonost, valamint annak fiát betemette. Mindeketten meghaltak, Özvegy Tóth Jánosné 72 éves keszthelyi asszony öngyilkossági szál dékból egy autó elé vetette magát és sérüléseibe belehalt. ffialambok községben Szabó József göldmivest felesége baltával agyonütötte. Az asszonyt a csendőrség elfogta. {

é^iJt^oM'aj községben Babos János gazdálkodó kaszával mgggyilkolta vejét, Suha Andrást. Babost beszállították a miskolci ügylszség foghá z áb a. ^