Hetikiadás, 1925. július-december
1925-12-03 / 95 [1507]
E. Szabó Géz a nemzetgyűlési képv i selő a több-ter melési mozgalom szükségességéről . Megemlékeztünk már arról, hogy a kormányzópártban jelentős mozgalom indult meg a többtermelés érdekében. Ennek a mozgalomnak a megindítására az a megfontolás késztette a képviselőket, hogy ma már gondolni kell arra, hogy az ország jóléte és felvirágoztatása érdekében megkezjék a jövő évtizedek feladatának előmunkálatait. A belterjesebb termelés egyik fontos feltétele a gazdasági szakoktatás kiterjesztése., s ezzel párhuzamosan, sőt ezt megelőzően az értékesítés jobb lehetőségének megteremtése. Ma a mezőgazdaságot főként az értékesítési nehézségek sújtják. Igy főként a bort, burgonyát és az állatot nem tudják kellőképen értékesíteni a gazdák, mivel nincs megfelelő piacak. Az értékesités megszervezésének ügye a jelen feladata, viszont a tÖbbtérmedés fokozatos megvalOsitása a jövő munkáját jelenti. A kormányzópárt képvisolőtag j ai tehát mindet két kérdés megoldását szorgalmazzák. Jtfukatársunknak alkalma volt a mozgalomról beszélgetni E. Szabó Géza volt főispán, egy sé*gespár ti nemzetgyűlési képviselővel , aki a következőket mondotta: - A többtermelés ügyének egyik kiváló harcosa és zászlóvivője volt bc/d^/ogult Rubinek Gyula. Ezen a téren az ő nyomdokain kivánok haladni, és a magam részéről ugy a gazdatársadalom, mint az egész ország érdekében szükségesnek tartom, hogy a mezőgazdasági termelésnél igénybe vegyük mindazokat az ujabb vívmányokat, amelyeket a növénynemesités és az állattenyésztés, a fajnemesités és a talajmegmunkálás terén mutatkoznak. Meg kell tanítanunk a magyar gazdákat arra, hogy ugyanazon a földön többet és jobbat termeljenek. Szakitani kell azzal a maradi felfogással, hogy m-ivel ezt apáink és nagyapáink is igy csinálták, mi se csináljuk másként. Kétségtelen, hogyha Magyar cm. szág megtudná valósítani a dániaihoz hasonló belterjes gazdálkodást ugy olyan nagymennyiségű feleslegeink lehetnének, hogy ezeknek értékesítésé révén az ország szert tehetne olyan nagy beyételre, amely az egyesek és az egész nemzet jólétét biztositaná. - Nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy ma még nem érkezett el az idő arra, hogy a többtermelés megvalósítására megtegyük a szükséges intézkedéseket. *z% a kifogást halljuk, hegy miért termelnénk többet, mikor még az is a nyakunkon marad, amit eddig termeltünk. Tény hogy bizonyos termelési ágakban egyelőre még elhelyezhetetlen feleslegeink vannak. - Ennek oka azonban főként abban rejlik, hogy még nem tudtuk megkötni a kereskedelmi szerződéseket, különösen a szomszédos államokkal. Ez azonban- csak idő kérdése, hiszen részben folynak a tárgyalások, részben pedig előkészltéS"alatt állanak. Ha megkötjük ezeket a kereskedelmi szerződéseket, akkor már nem lesznek értékesités! nehézségeink a külföldön. Sajnos, nem mondhatjuk azt, hogy belső nehézségek nem mutatkoznak ezen a téren, hiszen jelentős területeink vannak, amelyeken sem megfelelő útjaink, sem vasúti h'lOzatunk nincs. A közvetitő kereskedelem ellen sok kifogás hangzik el.
