Hetikiadás, 1925. július-december

1925-11-23 / 92 [1507]

Minden gazdálkodási ágban, igy a konyhakertészetben is me? van az okos beosztásnak a aaga haszna amire csak akkor jön rá a gazda amikor alkalmazta. t

A föld termőereje nem végtelen s a növények táplálékául szolgáló alkatrészek aszerint fogynak, amint azt az egyes vetemények kihasználják. Ha állandóan ugyanazt a terményt vetjük, akkor lassankint elfogynak a növekedéshez szükséges tápanyagok, a földet kizsaroljuk, hogy ez meg_ne történjék, szokták alkalmazni a katgazdaságban is a vetésforgókat, akárcsak a amezőga zdasá gban. A zöldségféléket sem lehet minden rendszer nélkül összevissza termeszteni", hanem bizonyos előre megállapított rendszer szerint, ami által a talaj tápanyagait jobban ki tudjuk használni^ termésünk eredményesebbé válik és bizonyos betegségek ellen^is jobban tudunk védekezni. Az egyes zöldségfélék szerelik a jól trágyázott földet, mások meg akkor adnak csak jó termést, ha a föld pár évvel előbb volt trágyázva. Ugy kell tehát a vetésforgót megállapítani, hogy minden növénvpmeg talál ja azokat a f el té tl eke t-, amelyek neki legjobban megfelefreS. Első évben páldátíl jól trágyázott földbe a káposzta és salátafélék, a laboda, tök, ugorka, dinnye és kukorica kerülhetnek, mig a második évben a hagyma és gyükérfélék, paprika, paradicsom és mák. A harmadik évben ugyanabba a földbe vethetők a hüvelyesek, a burgonya és a magtermő növények. Homokos talajon, amely a trágyaerőt rövidebb ideig tartja meg, a hármas forgót alkalmazzuk, mig agyagos talajon minden ötödik esztendőben kerül vissza ugyanaz a növény ugyanarra a területre. - A mondottak szerint a zöldségeskertet be kell osztani három, vagy négy részre s ezekből évenkint csak egyet trágyázunk meg, a többieket pedig a következő évben, AZ évelő növények számára legokosabb, ha a forgón kivül eső területen külön helyet rendezünk te. Különös figyelmet kell arra fordítani, hogy egy forgóban sohase kerüljön egymás közelébe, a sárgadinnye és ugorka, a görögdinnye és a tök, a retek és a kerékrépa, a cékla és a takarmányrépa, káposzta és repce, 'a különféle bab- és borsóféleség, mert elf'ajzanak. Hogy a talajt minél jobban kihasználhassuk, a kései termények előtt még egyes korábban fejlődő növény eke$ vethetünk, vagy ha együtt, közéjük vetjük isjezek korábbon fejlődve már kiszedetnek, mire a másikat elnyomhatná&"«Más zöldségféléket viszont csak akkor vetünk, amikor már a fövetemények lekerültek a földről. Sszerint tehát elő-, utó-, közbenső- és föveteményeket kül önbö zte tünk meg^ amely éknek ismerete a vetésforgók ügyes,, alkalmazás ával hozzásegítenek az eredményes ketté szkeáé sh.ez.fUiX, } j Olcsóbbodik a hitel. Ismeretes, hogy a ^emzeti Bank legutóbbi 2 p-os kamat-láble szállítását nem követte a várt mértékben a hitelek olcsóbbodása/ mert a pénzintézetek sok ese:ben nem mérsékelték megfelelő arányban a kihelyezési kamatlábat. Az állam a maga részéről igyekezett alátámasztani a ^emzeti Bank akcióját és elvül mondotta ki, hogy az állami pénzekből nyújtott hitelek kamata csak 3 yí-kal lehet magasabb a hivatalos kamatlábnál. leszállitotta továbbá a köztisztviselői kölcsönök kamatát 9 yo-ra, az építkezési kölcsönök kamatát 10 >-ra, a tataroz-.si hitelek kamatát pedig 11 yí-ra. íl

nnál kirívóbb volt tehát, hogy a magánkamatláb nem csökkent és a köklcsünre szorulók csak igen drágán tudnak pénzh,ez jutni. Jelen leg azonban m-r az a helyzet, hogy igen sok külföldi olcsó pénzajánlat lévén a piacon, a magánbankok is egymásután kénytelenek leszállítani a hiigLezési kamatlábat s igy a legrövidebb időn belil