Hetikiadás, 1925. július-december

1925-11-16 / 90 [1507]

Pettenkofferj a modern hygiene megalkotója, még 1873-ban azt mondotta, hogyha abból kellene megélnünk, amit t,.doHiányosan ismerünk) akkor éheh vesznénk* iia azonban, habár még mindig szegényesek az ismereteink, hozzá lehet szólnunk a néptáplálkozás kérdéséhez. Fe- >m leletet kereshetünk elsősorban arra a kérdésre, nogy a néptáplálkozás befolyásolja*e a népegészségügyet, s ha igen, meg kell állapitanunk, hogy mit együnk, hogy egészségünk ne szenvedjen t

*fcá kell mutatnunk arra, hogy milyen bajokra vezet a szűk táplálkozás, módszert kell találnunk arra, hogy a néptáplálkozást vizsgáljuk, s végül össze kell gyűjtenünk azokat a javaslatokat, melyeknek végrehajtásától a nóptáplálkozés javulása várható* Kétségtelenül nehéz a szociális ártalmak hatását széválasztani, azonban bizonyos, hogy a kulturális és lakásviszonyok a háború körüli években közel sem változtak oly markánsan, mint találkozási viszonyaink, s igy az összhhlálozás, de különösen a tuberkulózis Okozta halálozás abnormis növekedése talán a legnagyobb részben a táj»lálkozás hiányosságaiban leli okszerű magyarázatát. A helyes táplálkozás követelményei közismertek, dc varrná.yan ártalmak is, melyek a bő és rendes táplálkozás mellett le veszélyeztetik az egészséget*E szempontból különösen a mérgek.' é% baktériumok a fontosak, A bő táplálkozás azonban épugy lehet sok: bajnak oka, mint a hiányos vagy éppen' a koplalás. A szűk táplálkozás nemcsak az egyént, hanem a

1 közt is gyengíti. Minden betegség könnyeb-en támadja meg a gyengült, kimerült, éhező S_zeí vezetet és könnyebb n végez is vele,A széles rétegek elégtelen táplálkozása pedig a nemzeti munkaképesség csökkenéseben jut kifej e- zésre . Régi szociális törvény, hogy min él kisebb valakinek a fövedelme, annál nagyobb aránylag az az összeg, amit táplálkozásra cell forditania, tehát annál kevesebb marad az egyéb szükségletek kielégítésére.Ma pedig, főként a fővárosban az a helyzet, hogy az értékes-eb.- jobban kihasználható tápszerek forgalma 50 ,.>-al csökkent, a cevésbbe értékeseké , igy elsősorban a burgonyái : gyasztás 100 '/j-al 3melkeaett, vagyis a népesség legnagyobb része olcsóbb, egyúttal gyengébb táplálkozásra, szorult. Igy ma már nem a tápszerek hiánya, hanem iz áremelkedés a szűk táplálkozás közvetlen oka.Ez a körülmény a néptáplálkozás intenzivebb statisztikai megfigyelését sürgősen indokolttá teszi, mert ha az emberi organizmus a háború óta bekövetkezett roszszabb táplálást eddig elég jól tűrte is, a további megSzoritás már -ffmolyabb veszeaelmeket hozhat és esetleg a lakosság csökevénye sedéséhez vezethet. Ennek elhárítására erélyesebb hatósági tevékenység szükséges és indokolt, mert csal: megfelelő táplálkozás biztosítása mellett várhutö népünk.enp&nziv erejének helyre állitása, illetve annak: magyon kivánatos fokozódása. Örömmo1 halljuk, hogy az illetékes körök a felvetett tuaományos kérdésekkel intenziven foglalkoznak, mert bi- ' zony enélkül Magymagyarország'visszaállítása *sak beteljesülhetetlen álom maradi '5000 hold uj termőföld Fegyvernek körül. ~"**"— — ~~ ~~ —~ ™» — — — — — _. M»M — — — — — — — — — — —• — — — — — — — A földművelési kormány az ország tőrületén nagy kiterjedésű közmunkákat in itott meg, amelyek a mezőgazdasági többtermeléc szempontjából is ig:n nagy jelentőséggel birnakf Igy például Fegyvernek körül nagyszabású ármontesitési munkálat ok vannak folyamotbon, amelyek már r-d.-ig is több, mint <JOOO munkást xoglalkoztatnak. A- munkálatéit befejezése után 5000 hold uj termőföld fog állani a mezőgazdaság rondelke zésére. Ezenkivül az erszág legkülönbözőbb részein folynék vizlocsapclási munkák, amelyek mindenütt nagy területeket tesznek termőfölddé . 3C>2-