Hetikiadás, 1925. július-december

1925-10-29 / 85 [1507]

ORSZAWJS LEVKLTAK Hogyan hódította me g a világot a cigaretta. Kszekció ü rohanó gyorsan élő, az idő minden percét kihasználó J| . mai ember dihányzó szenvedélyét a kis papirosszivarban elégiti ki leginkább. A régen elault nyugalaas idők kényelaes életmódjához annyira hozzáillő pipa, nemkülönben az ugyancsak hosszabb időt, nyu­godtabb hangulatot megkívánó és amellett ma már igen drága szivar háttérbe szorult , a millió aeg millió dohányoát meghódito cigarct­tojmollett. AZ a néhány rövid perc, amely a folytonos munkában ro­botoló aai ember rendelkezésére áll, egy-ogy cigaretta elszívására elegendő, nem cssda tehát, hogy a jelenkor ideges hajszolt életet élő emberei között a dohányzásnak ez a módja terjedt el leginkább. A- cigaretta 1700 körül Törökországban jött divatba. A. kö­zöli keleten ebben az időben alánk dohánytermelés fejlődött ki. Mivel azonban a török dohány nem égett olyan könnyen dohánylevélbe csavar­va, mint az amerikai dohány, ugy segítettek magukon, hogy a dohány leveleket szétmorzsolták, vagy finomra vágták és papirhüvolybe so­dorva szivták el. Ha a papir osszivarka felta .látását nem is vitathatjuk el a kelettől, nyűg* .tan a dohány őshazájában már régen divatban volt a " cigarettázás" ősi módja, fiolumbus Guanahaní szigetének .öskakóit különös szenvedély igájában találta.A jámbor ben­szülöttek kukor<tT|úalovélb e sodorták kitűnő (dohányukat és ezek a henge­res csövecskén át szivták magukba a bóditó füstöt. A benszülöttek " tabeJcosz"-nak nevezték ezt a füstölgő csövecskét, annllyel kielé­* gitették az eáropai hajósokat megbotránkoztató szenvedélyüket.A " ta­bakosz" szóbOi ered a „tabak " a dohány/ nemzetközi neve. Törökországból nemsokára Oroszországba került át a ciga­retta. Itt a cigarettagyártás hamarosan tökéletesedett, ugyhégy a század közejpén a"papieroni" / igy nevezték a papiros cigarettát/ fontos árucikk lett az orosz kereskedelemben. Ebben az időben szám­űzött zsidó' kereskedők az orosz cigarettát áthozták Németországba , ahol akkor még csak az Oroszországot jár£ kereskedelmi utazók is­merték a cigarettát. Ezek az Oroszországból menekült zsidó kereske­dők kezdették meg Néme tor sz ágbaji a cigaretták nagyban Való előállítá­sát és terjesztését. A tula jdonképeni cigarettaipar Németországban 1^2-ben kezdődött, amikor Hupmann orosz cigarettagyáros Drezdában felállí­totta petervári hatalmas gyárának fiókját.A kisüzemi* drezdai gyárban eleinte csupán két orosz és négy német munka snjS és egy orosz dohány­vágó volt alkalmazva. De'még ez a kis munkáscsoport is fáradságos kézimunkával 1 millió 800 ezer cigarettát gyártott az első időben. Drezdában hamarosan ujabb nagyobb gyárak alakultak, de az első közép­• európai cigarettagyár még sokáig üzem .ben maradt.A termelés eleinte aránylag csekély volt, mert a finomabb„minőségű cigaretták behozatal utján Oroszországból és TörökországbÉl kerültek Németország­ba . J . • k cigarettát igazán népszerűvé az 1870-71-iki német­francia háború tette, A háboruizgalmai közepette a kis papiros szivar* ka hűséges vigasztaló társa volt a német katonáknak, a kiktől a francia foglyok, majd a megszállott francia területek lak ess áej a is, eltanulta a dohányzásnak ezt a módját.Ezzel a cigaretta létalapja meg volt„teremtve Nyugat- Európában is "és a papirosszivnrka megkezdte térhóditésát az pgéaz müveit világon. Hogy a cigaretta eiilyen hatal­, mas lépésekkel haladt alőre a népszerűség utján, azt leginkább a né­met cigarettaipar gyors fejlődését mutató számadatok igazolják. Né­metországban, ahol a dohány nem állami egyedáru / monopólium / és ahol nincsenek a dohánygyárak állami kez lésben, a cigarettagyártás terén nagy vorsnngés fejlődött ki a cigarettagyárak között. 1877-bén 33 cigarettagyár volt üzemben Németországban, * IP "7-ben már 58 gyár elégítette ki a cigarettázok egyre növekedő tömegét.Néaetország azonban ekkor még sokáig nem tudott versenyt tartani a külfölddel, Különösen Oroszország ;al ős Franciaországgal, ahonnan jobb minősé­gű és aránylag olcsó cigaretta özönlött be német földre. /folytatása következik:

Next

/
Oldalképek
Tartalom