Hetikiadás, 1925. július-december
1925-10-19 / 82 [1507]
/',:. -^-. M í.T-a.tí il u tt,üűV;r,a,ii;. 1 á eeoza Ion xcríuá.x- pártb •V'J^Cl,^ i . Az a aoz <_,... lem tóíu.'o, w-c-ielj ti aoat mföainuni.t poiiti»c..i cv.,a kezdetén a Kisgazdapártban- a gazd. sági szakoktatás szélesebb alapokra való helyezése érdekében megindult, tulajdonképen nagyarányú többtermelési mozgalom kezdetét jelenti. Ennek a mozgalomnak nagyarányúvá kell fejlődnie és minden jel arra mutat, hogy ez^meg is történik. A Kisgazdapárt képviselőtagjai az uj parlamenti ülésszak idején maguk ís elérkezettenk látják az időt arra, hog3^ a többtermelési mozgalmat olyan erőteljessé tegyék, amely meghozza az eredményt.' Alkalmunk volt beszélgetni erről a nagyfontosságú^kérdésről a mozgalom megindítójával, Rubinok István nemzetgyűlési képviselővel, aki a következőket mondotta: - A gazdasági szakoktatás kiterjesztésének, tehát az elemi iskolánan való bevezetésének és az alacsonyabb- és középfokú gazdasági iskolák szaporításának érdekében megindított mozgalom a többtermelés előmozdítását célozza. Azontúl, hogy ezt a'kérdést a legközelebbi pártértekezlet elé viszem és a megoldás sürgetésére párthatározatot kívánok, tovább is szándékozom menni es alkalomadtán"a többtermelés érdekében más indítványokkal is szándékozom előállani. Folyton többtermelésről beszélünk, a többtermelés előfeltételeit azonban még eddig nem teremtettük meg. - Ezek között pedig legelső helyet foglal el a mezőgazdasági szakoktatás kérdése. Mindaddig, amig a mezőgazdasággal foglalkozó osztályok nem sajátítják el a gazdálkodás belterjesebb módját, tebbtermelésről szó sem lehet. - Valahányszor gazdasági haladásról beszélünk, mindannyiszo:- daniára történik hivatkozás. Megfontolandó azonban, hogy Dániában máf a hetvenes években felismerték a mezőgazdasági szakoktatás fontos voltat és efctol kezdve a legalacsonyabbfoku iskolákban isi előkelő helyet fo&alt el a mezőgazdasági ismeretek tanítása. - Azelőtt Dánia is kereskedelmi állam volt és amikor tudatara ébredt annak, hogy a kereskedelmi hegemóniát elveszítette és az állam ki volt téve a teljes elszegényedésnek, az állam a mezőgazdasági szakoktatás terén ráfeküdt a mezőgazdálkodás megszervezésére es belterjesebbé tételére. Ut - és vasúthálózatokat létesített, ugy hogy ma mar egyes gazdasagok könnyen összeköttetésbon állarjk egymással és a • fogyasztójDiaccal. Termelőszövetkezeteket létesítettek, amelyek ellet*.nqrizték és<elősegítette: a termelés munkáját, gondoskodtak az értékesítésről, a te^gazdálkodás, az állattenyésztés különösen a setéshizlalás es barerflfitejweáztés fokozásáról. -{/Ezzel a munkával az elsorvadásra és elszegényedésre itélt Dánia elérte azt, hogy ma már éléstara.Angliának. Óriási vaj, toöáses zsirkivitele van,. pedig Dániában a legtöbb kisbirtok. Mindezt annak felismerésének köszönheti, hogy Dánia a mezőgazdaság belterjesebbé tótele nelkul megélni nem tud. Mezőgazdasági szakiskolákat terveztek és eleve is beleneveltek a gyermekekbe a szakismereteket, a . Előttünk a dan példa, - utána kell csinálnunk - s természetesen nekünk is a szakoktatáson kell kezdenünk. A mezőgazdasági szakoktatás kérdése ket tárca körébe tartozik. Az egyik a kultusztárca, amelynek körébe;az elemi népiskolák tartoznak. A kultuszminisztériumnak m tenst^ kötelessége lesz gondoskodni arról, hogy az elemi iskolai tanitók a mezőgazdasági szakisraereteket minél rövidebb idő alatt elsajátíthassák es a népiskolákban taníthassák. . . caásik-a földmivelésügyi tárca, amelynek .körébe. . tartoznak a loldmiyes_iskolák es a középfokú gazdasági szakiskolák. Sajnos a íoldmivelesugyi terca legutóbbi költségvetésében elenyészően csekély összeg szerepelt- e gazdasági szakiskolák létesítésére és fönntartására,; Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a faldmivelésugyi taroa legközelebbi költségvetésében ezt eV összeget lényegesen emelje a kormány es igy .. z Egységes Martnak a mehő^zdasági szakoktatás iejiesztesevel kapcsolatos programmja mielőbb cs nél teljesebb mértekben megvalósuljon. v T /folvt ktirr A n 0\
