Hetikiadás, 1925. július-december

1925-10-19 / 82 [1507]

35 billió koronát ér az idei termés. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció A Pénzintézeti Központ most megjelent negyedévi jelentése i rendelkezésre álló összes adatok alapján, részben a világparitási irak, részben pedig a magyarországi átlagárak figyelembevételével kiszámítja Magyarország ez évi termésének értékét. Búzatermelésünk öss'zírtéke 499.500.000 aranykorona, a rozsé 102.000.000 aranykorona. Az öszszes mezőgazdasági termények értékét 35 billió papirkoronában állapítja meg a jelentés, A buza ára januárban volt a legnagyobb, amikor 21.47 hollandi forintba került métermázsája, legkisebb pedig júliusban rclt, ekkor ugyanis 12.39 hollandi forintba került egy mázsa. A buzaíralakulás szorosan^összefügg a nemzetközi gabonapiac irányzatával,de ílsösorban a chicagói terménytőzsde árjegyzéseihez igazodik. Szeptember l.én körülbelül 1 hollandi forinttal voltak alacsonyabbak a ma;yar búzaárak, mint a chicág*-* iak. • Külön fgjezetben ismerteti a jelentés a bortermelés he|rysetét és azt a körülményt, hogy a magyar mezőgazdasági produktumok '* :özül a borértékesítés a* a legkörülményesebb. Igen érdekes a jelentésnek az a része, mely a magyarországi pénzintézetek vagyoni helyzetéről szól. A bék-szerződések követ:eztében az utódállamokhoz 697 pénzintézet került, mig a mai Magyarországon 599 maradt meg. Ezeknek saját tőkéje a háború előtt 1507 lillió aranykorona volt, .továbbá 8256 millió aranykorona idegen tőkét rezeitek. 1924 év végén ugyanezen a területen 680 pénzintézet, 756 li11iára sajáttőke mellett 8232 milliárd idegen tőkével rendelkezett, imi aranykoronára átszámitva összesen csak 601 millió koronának felel leg, vagyis az 1923. évben a mai területen működő tőkék kb. 6.2 ;'-nak. természetesen a kimutatott saját tőkék nem jelentik a tényleges vagyont, íert az• aranymérlegek még nem léptek életbe. Magyarország agrár jellegre való tokintettel azelőtt a rendelkezésre álló tőkéket túlnyomó •észben jelzálogkölcsönökben helyezték ki. 1913-ban a mai Magyaország területén működő pénzintézetek ;őkéjéből 41.3 $ volt jelzálogkölcsönökben kihelyezve. Jelenlegi ez a izázalékszám elenyésző csekély, mert a pénzintézetek közben más üzletigákra tértek át és mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalatokban irdekelt ségek't vállaltak. Igy te kin. ..." latens tartalékokra tettek szert, amelyek által a korona romlása idején saját tőkéjüknek jelenté:eny részét megmenteni 4iM*t*>& S4£$*4 A jelentés foglalkozik ezután néhány ipar'g helyzetével is főleg a textilipar nagy fellendülését emeli ki. Békében a magyar textilipar kbl. 28.000 munkást foglalkoztatott, most pedig 32.000-nél is ;öbb ezen iparban működő munkások száma. Textiliparunk évi terméléBéhek irtéke félgyártmányokban és készárukban 304 millió aranykorona,vagyis tz egész magyar ipari termelés 15-20 e^-a. A cukoripar is nagy teljesítményeket mulathat fel és az idén, ha a gyártási körülmények kedvezőek lesznek, 16 millió méterlázsa répamennyiségből kbl. 2.2 millió mázsa cukor várható, amely eset-, ;en Magyarország a világpiac részére legkeves bb 12-14.000 vagon ;ukrot szállíthat ki. ^es^nTT^". , . Törvényjavaslat a burgonyarák és a kolorádóbogár eIE.en. Egész Európában, de különösen Franciaországban, Németországban és Csehországban is, az Amerikából behurcolt kolorádób ogár is a burgonyarák nagy pusztításokat okoztak és meggátlásuk minden intezredes ellenére sem sikerült. A kolerádóbogóár egyre terjed kelet f'lé is félő, hogy Magyarország területén is fellép, ha jóelőre nem .gondos- -| rodunk az elháritás megszervezéséről. Minthogy a fertőzött államokból .dónként vetoburgohyát hozunk be, ezzel a burgonyabetegségeket is beíozhatjuk. Kell tehát olyan óvatossági rendszabály, amely biztosítja az. országot arról, hogy fertőzött burgonya nem jöhet át a határon.A föld_ íüvelésügyi. miniszter a nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén, törvényjavaslatot nyújtott be a burgony ate-rfie s zté st veszélyeztető betegségek bemrcolásának és elterjedésének megakadályozásáról, amelynek rendelkezése •lkalmasak arra, hogy hazánk burgonyatermelését biztosítsák.