Hetikiadás, 1925. július-december
1925-10-19 / 82 [1507]
Magyar paraszt .ős magyar országi b olsevizmus. ' . 1 '—~7 • • i A Magyarországon legutóbb felfedezett kommunista szervezkedés a többek között azzal meglepetéssel szolgál, hogy leleplezett tervein at most először pillantjuk meg a moszkvai rom kezét, amint a magyar fold emberének, a magyar parasztnak életébe nyul, portáján turkál. Az 1919. magyarországi proletár diktatúra ellenséget látta a ma- u gyár parasztban cs méltán hogy azt látta, mert a föld a konzervativ^fcu<^ dajkája-, a föld tul ^donaban aa magántulajdon gondolatnak megszemélyesítője, a faji-, történelmi- - nyelvi hagyományoknak kincstartója, az annyi Augsburg-i megcsufoltatást, Mohi-pusztai tatárerkánt/Mohács-mezei összeomlást török hódoltságot szenvedett de a maga SZÍVÓS erejével, erkölcsi fölényével mindezeket túlélt és itt e földön magyarnak maradni _ tudott parasztban nem talált melegágyra a kommünnek egyetlen szál , gyökere sem. x Magyarország, Istennek.hála,- ma még - az agrár államok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nálunk az európai szociális bajok egyrészt kevesebbek, másrészt mások^mint másutt. Magyarország lakosságának aránylag csak igen kevés százaléka a gyári és ipari munkás, .még kevesebb százaléka maeryar gyári vagy ipari munkás. A munkanélküliség, a nyomor, az elégületlensőg, a forradalmi szándék nálunk kizárólag városnegyedek lakója, falun a # szükség legfeljebb szegénység, de azért a-z élet mégis .csak élet, az elégedeti^..- ép. legfeljebb emésztési zavar,de még mindig nem sorvasztó láz. A aagyar nép problémáix ma ugy néznek ki, mint amelyek földreformmal, okos nemzetgazdasági és pénzügyi politikával^ VitéziRenddel ós Levente Egyesületekkel úgyszólván házilag megoldhatók s részint már meg is oldattak, ugy, hogy a bajok orvoslására semmi más nem hiányzik mini: az integer Magyarország, mely megszünteti mindazt a zsufolódást, amit a 23 vármegyévé szorult Darabocskaországban Trianon előidézett. A vezérsüvegelő nagyarnak nem igénye konvent, szenátus köztársaság Krisztus jóbarátságában neki nem kell sem az Észistennője, sem a Hóreb hegy alatti aranyborjú, nem akarja ő megszüntetni a vatikáni követséget, nem bántja ő a római pápát.Nem akar ö napi sé* hat, se nyolc oiunkaórát , dolgozik ő egész napx szivesenicsak a saját földjén saját dolgozhassák. Neki csak föld kell, és béke. semmitől soha tök o r mint amennyiből tiszt eségesen megélni l ehet. AZ 1919-os kommün megpróbálta kiásni a magyar parasztot a magyar földből: nem sikerült. Hires passzív rezisztenciája müge ugy el tudott rejtőzni, mint tatárjáráskor a nádasok közé. Eldugta magát is,minden holmiját, ami érték volt scsak sokkal később ásta elé megint, hogy már elvonultak az idegen áradatok. Magyarország, de főképen Erdély a maga anakronisztikájában olyan volt mindég, mint egy öböl a nagy Idő folyó mentén, melynek felszínén átalfolytak a történések, de benne maradt minden az örök állapotban. Amelybe hullott eső, vér, arany, falevél, amelyben sikáig keringett minden uj történése a világnak, anig iszappá ülepedett le. Rákosiék szétjártak a magyar vidéken ós most már sokkal iskolázottakban, sokkal tervszerűbben férkőztök a magyar falu közelébe, mint 1919-ben. Most már nem t ákasztássál, de bujtogatással akartak hóditani, most már nem szónokoltak, hanem bujkáltak és sikerült is megnyerniök szándékaiknak néhány — tót kubikost. ' Nem akar ma már Magyarországon forradalmat Dózsa György népe. Nem akar vért öntözni ma már magyar paraszt magyar u jarra, felszántja inkább, megveritékezi inkább, csak nyűgodalmat _a4Ö on az Isten, békét. íeformot igen, forradalmat soha. ^NX^ÖO Reformot igen. És ebben nagy tanulság legyen nekifrrk a Rákosiék szervezkedése"*. - A bolsevizmus veszedelme elöl a paraszthoz meneküljünk mi, akik gyengék vagyunk a materialista gondolkodás 1ertczéseivel szembeni A parasztot erősítsük meg a mai társadalom betegségei között, a paraszttól tanuljunk konze r vatü^zmus t,
