Hetikiadás, 1925. július-december
1925-10-01 / 77 [1507]
'A drágasági ankét megállapította a húsárakat. A népjóléti minisztériumban folytatott sorozatos drágásá gi ankétek legutóbbikén a szakminiszteriuaok kiküldöttei a hentesekkel és a mészárosokkal folytattak tárgyalásokat.Az értekezleten megállapítást nyert, hogy aig az 1913 évnek szeptember hónapjában az élő aarha átlagos termelői ára és a marhahús átlageladási ára között papirkoronában kifejezve 21.025 korojia volta a különbözet, most pedig ez a különbözet 26.300 korona- A*Z emelkedés tehát körülbelül 40 fo-os. A drágulást az értekezlet megállapítása szerint részben az idők és egyéb költségek emelkedéso,de a legnagyobb mértékben a mészárosok hasznának a különbsége idézi elő, mert aig a mészáros békében 10 $-ot számitott fel, most 25 >í-ot> számit. A -aés zárosok eljárásukat azzal indokolják, hogy a forgalcuk kisebb, ezáltal a rezaiköltségük aránylag nagyobbyaint békében. Ha ezt az okoskodást aéltányosnak fogadj^uk ál és a drágaság összetevőit/ aig az áru a termelőtől a fogyasztóig kerül/ összeadjuk, akkor oeak körülbelül 1 fá-os drágaság mutatkozik indokolatlannak. A hus átlagárait az értekezlet a következőkép állapította meg: a pecsenyefajták irányára 34000 K. kg-onként, ez azonban minőség szerint ingadozhat.A leveshusoknál az átlagár 31.200 K, egyéb húsoknál 25*. 600 K. A fehércsont kilója 10.000.-,a vöröscsont kilója 4.00ü. K.A sertéshúsokra vonatkozólag a hentesipar-testület átlagárai a következők: karaj 42-46.000, sertéscomb 34,000.- oldalas 2436.000., lapocka 34.000, kocsonyának való 6-16.000 K. kilogrammonként. Pehér árunál, olvasztott szalonna 32.000., háj 36.000, tokaszalpnna25.000. zsir 26.000. Az^értekezlet megállapította azt is, hogy a közvetítőkére skedelem az utóbbi időben erősen csökkent és éoon a sertéskereske delcmbEn mintegy 80 fo-ot tesz a csökkenő s. Igy t«Jháf nem' lehet arról szó, hogy a közveti tők drágitháínák lényegesen az árakat.. á'*nagyvágók azt kérték az érteke zleten^ hogy a húsra vonatkozólag ,is hozzák be az egyfázisú forgalmi adorendszert,amelynek a bevezetése lehetővé 1 tenné a részükre az üzemük teljesebb kihasználását és igy olcsóbbodást idézne elő, mert jelenleg a sertések 30 $-át a kisvágok dolgozzák fel, akik több költséggel dolgoznak*A pénzügyminisztériumi részéről az értekezleten az a bejelentés történt, hogy mi'Hmás cikkeknél, a húsra nézve is küszöbön áll az egyfázisú forgalmi adórendszer bevezetése és ezen a téren már csak az van hátira, hogy az érdekeltségek a pénzügyminisztériumban az adó százalékának a nagyságában megállapodjanak. A kövctke.ző ankét tárgya a fa, a szén, a cukor, és a gyújto árának megvizsgálása. Folyósítják a mezőgazdasági Kölcsönt. A hosszulejáratu 22 millió aranykoronás mezőgazdasági kölcsönről a kormány huzamos ideig folytatott tárgyalásokat kölönböző külföldi érdekeltségekkel. A tárgyalások azért húzódtak fel, mert a külföldi pénzcsportok abban a meggyőződésben élnek, hogy a legyőzött államok annyira rá vannak szorulva a kölcsönre, hogy azért minden eléjük szabott foltételt hajlandók teljesiteni. Igy a szóbanforgó kölcsönt is olyan kedvezőtlen feltételeik mellett voltak hajlandók rendelkezésre bocsájtani, hogy az a gazdákon nem^sokat segített volna, mert a befektetés által elért többlethaszonból a kamatokat alig tudták volnrr fizetni. Most azonban a kormány oly feltételeket ért el, hogy a kölcsöxt a gazdák aggodalom nélkül vehetik igénybe mezőgazdasági termelésük fellendítésére, A feltételek körülbelül ugyanazok lesznek, mint a.mcjyek£b a német birodalmi Járadékbank Hitelintézet részére Amerikában megszabták ^Vagyis az évi tényleges, a folyósított kölcsön után százyitott kamat és törlesztési részlet 11-12 százalékot tesz ki, a folyósítás árfolyama 86 c /J körül lesz és a kölcsön egy évre bármikor felmondható, vagy zá •» loghitellel visszafizethető. A hitelt előreláthatólag 35 évi törlcsztésre^fogják folyósítani. Németországban a kölcsön 26 évi törlesztésre szól és a német kölcsönt 10 évig nem leh.t felmondani. Ennyibon tehát a aagyar feltételek kedvezőbbek. • / fl <"
