Hetikiadás, 1925. július-december
1925-10-01 / 77 [1507]
ílí h ltl^ ll 1 ??*: ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Csehszlovákia az elmélet k országa, elméleteké, amelyek nem válnak ^be sohasem a valóságban, i..int maga az államalakulás a csehek és a tótok elméleti/dc nem valóságos testvériségén és ö sszetartózandOsá gán alapszik, ugy a'z alkotmány legfőbb pontjai f az mnté zmény ok.,, maga .a teljes állami berendezkedés, ingatag elméleti és spekulatív talajai épültek. Ali g. hét esztendő;}a cseh-szlovák állam s máris egyik Icgí'on- •• tesabb alkotmányjogi kérdéséi,n, a választási rendszer kérdésében n leggyökeresebb reformra szorul Csbhszlovákia uj választások előestéjén áll. Különösen a szociáldemokraták semmiképen sincsenek megelégedve a helyzettel, s a lehető legrövidebb időn belül az ország közvéleményéhez akarnak apellálj. ni. a választás azonban - ezt C^ohs zlovákiáb án mindenf belát j a már nem történhetik meg az eddigi rendszer alapján. • V/ AZ uj ország azonnal megalakulása után, még 1918-ban bevezette az arányos, a proprrcionááis választáai rondsz#rt. A választők e rendszer mellett egy egész pártra,'s nem egyéni jelöltre adják le szavazatukat .Mindegyik választókerületben a leadott szavazatok számát elosztják a ián dátumok számival s ezt a szám-ot választási arányszámnak iievezik. az egyes pártokra adott szavazatok számát azután elosztják a Riasztási arányszámmal s a hányados hnt'rozza meg, hogy az egyes pártoknak hány képviselője k-.rül- be a parlamentbe«Bzt nevezik az első vá1 a E-z t á s i s ze ml éne k . . Első meggondolásra kitűnik azonban, hogy rendszerint egj* párt sem kap a választási arány szám pontos többszörösémek megfelelő ezánu szavazatot. Az egyes pártokra leadott szavazatik maradókat Aí egé.sz köztársaságban igy egy második választási szemle kapcsán újból számítás alá veszik, még .pe di g az egész Jcöztársáoágra nézve ugyanúgy ,ahogy az első szemlénél az egyes válaáztókerületekre. Ennél a szemlénél azonban nem veszik figyelcmb} azokat a pártokat, amelyek legalább is egy jogterületben nem nyertek el .húszezer szavazatot.'' Ez a választási rendszer bármennyire is kitűnőnek látszik demokratikus és. elméleti szempontból, a valóságban rendkiVüli nehézségeket támaszt az ország kormányzásában! 4 véleménykülönbségek Coehszlo-. v.ákiában mindi? élesen állottak szemben egymással. Hat ellentétes nem zetisé g lakja az ország otí a -cseh, a tót," a magyar, a német, a lengyel és a ruthén-r Mind a hat nemzetiségnek külön-külön legalább is öt nagy pártja van. A nagyobb partok száma igy harmincra rúg, 4> ugyanekkor a párt? .akadások száma még egyre emelkedik. Az arányos- választási rendszer alapján a közvélemény legkülönbözőbb - fel± ogásbeli éárnyalatai is kifejezésre jutnak a parlamentben, AZ eredmény Csehszlovákiában az volt, hogy e yj párt sem volt elég erős a kormányzat átvé telére • ü z öt nagy cséi pártbpl kellett koalidiós kormányt'alakítani, de ezt a koalicioé alkotó munkájában mindig zavarták, sőt egyenesen megakadályozták a többi nemzetiségek nagy és kis pártjai ,. Ezenfelül maga a koaii el ó\< se. i egységes | s a kormánynak még a saját pártjaival is nem egyszer meggyült már a ':: baja. g : || Uj választási törvényjavaslatot készitettek tehát, amelynek legfőbb cé*Lja, hogy a jelenlegi rendszer, legsuiyosaH problémáját, a számos kis pártból álló parlamentet kiküszöbölje.A jövőben ezért háremválaszt'.si szemle lesz. A második szemlénél már csak azokat a párt oka t fogják figyel ..be venni, amelyek az ország összes szavazatainak legaláH két százalékát megkapták, s legalább egy .mandátumot szereztek. Ezzel 3 eljárással kétsé 'kivül több kisebb pártot egyszerűen elütnek majd a parlamenti képviseltetéstől . Egy másik ujitás 5 a harmadik választási szemle, á második sze..sclénél kirekesztett pártokra esett szavazatokat veszik majd iszám-r ' t> éhnél a harmadik szemeiénél. Meg .fogják állapítani, hogy özek a ' maradék szavazatok milyen nemzetise *ekro estek, s meglehetősen bonyolult • \ számitási rendszer alapján, ugyanazon nc.zetiség nagyobb pártjai között J £ ogjják szétosztani őket.
