Hetikiadás, 1925. július-december
1925-09-28 / 76 [1507]
AZ őt legnagyobb égit est j-c. "ercur , Venus , ^ars, Jupiter ín .^uturnu s, bizonyos jellegzetességekkel vagy különösséggel r. ndelk ez nek f ne ly ek áe gkül önt. ö zt =t 8 jel; kül r s zo 1 g $ Inak e g y er ötöl é s a lo grneycgobb csillagoktól - attól a húsztól, melyeket a csillagok 'ra— datálol kiválasztottak. A ilercur és a Vénus késő estéken nem láthatók, A világegyacen ezen tagjait sohasem találjuk meg éjfél körül, ^11 énben már nagyon korán felkelnek, A mercur sokkal közelebb esik a naphcs, mint a Venus. jóllehet, sokan vannak, akik még sohasem lát ták a m> rcurt , habár ez olyan égitest, melyet érdemes megnézni. Legfeljebb 30 foknyira távolodik el a naptol, tehát mindig a holdvilágnál kall keresni, .vagy közvetlen napny ug , vagy najpkelte előtt. Ilyenkor ezüstfehér színűnek mutatk zik és rendszerint olyan fényes, mint a Véga. AZ északi égtáj legragyogóbb csillaga, ámbár ennek ragyogása nagyon változó, a mercur, amikor a legragyogebY , csak valamivel fényesebb, mint a Sinus a legragyogób 1 csillag, AZ 1900-ik évi teljes fogy/ tkozás idején egy megfigyelő a de? curt fényesebbnek találtf»% mint a Vénus t, e._iikor az utóbt i a legfényesebb en ragyog, ÜZónban kétségtelen, hogy ez a eíercur ragyc ijá s 'nak tulbecs-".lé se volt, mert a naprendszer egyeté len bo: iygója, még a hatalmas Jupiter sem közelit! meg a Vénust ragyog és tekinte télen. A naprendszer ezen királynője messze f lülmul ^minden ...ás égitestet,- bolygat vagy csillagot ebben a tekintetben. Általában bármily közömbös legyen is valaki az égbolt gyönyörűségeivel szemben, nem valószínű, hogy ne csodálta voIna meg a* Vénus o züstf -. hér sugárzás't; napnyugtau-tán Hyugatön, v agy napkelte előtt kelet en. ÍZ összes bolygók közül a Jupiter áll a legközelebb a Vénushoz ragyogás dolgai o.n, kivéve azt a ritka alkalmat, amikor a' r.Ters legközel-bb áll a földhöz és amikor ragyogá s dolgában egy rövid •időre felülmúlja a f Jupitert. Azt mondják, hogy a > olygók mtgkül'aü ztet hetők a ; csillagoktól azáltal, hogy azoknak lénye nemi pislog vagy ozikrázik. s nem mindig igaz. a Vénus és mercur esetében, mert a Vénus néha feltűnően pislog, mamikor közel van a horizonthoz és a régiek m, pedig a ;lercurt "pislogónak" nevezték. Azonban észrevehetően igaz' az óriás bolygó,Jupiter esetében, melynek mély sárga fénye íelt"nőon mozdulatlan és ez a körülmény kivételes ra.gy9gasa.val együtt teljes n elegendő ismertető j --lül szolgál erre a bolygóra. A Jupiter, a ö aturnus és a r/lars szemben a jíiercurral és a Vénussal, néha egész éjjel napnyugtától napkeltéig láthatok, amikor szemben vannak a nappal, A'öaturnus ebben az évben .május 2. — áh került szembe a nappal és a Jupiter július 10.én volt esedékes ebben a helyzetében, A Satárnus .s'padt sárga szlnü, ellentétben a Jupiter mély aranyszinével és természétesan sokkal alacsonyabb, rangú a Jupiternél, ragyogás tekintetében. Fényének nagy mozdulatlansága sokat segit a felismerésében, minthogy az öt fényes bolygó közül a legt 'volabt.ra esik, ennélfogva nagyon las an mozog a csillagok kőzett. A Hars, mely'az elmúlt év augusztusában túlragyogta a ( Jupiter t, mostanában annyira vesztett korábbi dicsőségéből, hogy ragyog ás dolgában az elsőrangú csillagok között a legkevésbé ragyog 0 " is felülmúlja és minthogy még mindig távolodik a földtől és csökken a ' ragyogás" dolgai an, rövidesen a másodosztályú csillagok sorába kerül. A í.íarsot le gkörnyebben mély vörö s színéről, mozdulatlan fényéről és a csillagok közötti, gyors nofegásáról ismerhetjük fel.
