Hetikiadás, 1925. július-december
1925-09-21 / 74 [1507]
Pénz ! Ah, mily nagy hatalom, mily elsőrangú, sőt egyetlen eszköz arra, hogy valaki modern e a'i er , boldog legyen. Állitólag Montecucculi volt az, aki azt a korszakalakctó kijelentést tette, -hogy a háb oruház három dolog szükséges: p^nz, pénz és pénz. Mi pedig, a huszadik század kiábrándult és szomorú gyermekei ezt mondjuk, sóhajtjuk, kiáltjuk, sirjük, bömböljük: az élethot, az élethez kell e három dolog, a pénz, a pénz, a pénz ! Apropós: pénz. Eddig mindig azt hittük, hogy az öreg Croesus volt a vil r 'g leggazdagabb cabere. Es ebben megnyugodtunk. Sőt bizonyos elégtételt is éreztünk ennél a megállapításnál. Hiszen az a Croesus olyan régen élt. v Ha azonban komolyan foglalkozunk a pénzztfl, a gazdagsággal, meg kell állapitanunk, hogy ez a Croesus bizony csak egy szegény koldus, egy smución, egy pénztelen ' volt az amerikai p*-nzkirá1 yokhoz képest. .*«t.*...^-.-.^-4*t4*' Vannak nagyon szavahihető férfiak,, akik sok és fontos időt szenteltek annak, hogy Croesus vagyonát feltOEsüljék. S e megbisható és komoly urák szerint, Croesus földbirtoka nem ért többet, mint bagatell nyolc és fél millió dollárt. Persze, volt neki sok háza, bútora, voltak neki rabszolga Az egész vagyona azonban ne:: érhetett többet, testvérek között, tiz, tizenkét millió dollárnál. Itt volt például Scneca, a filozófus. EB a Sencca is gazdagabb volt, mint^Croesus• A szakértők szerint e filozófus vagyona megért tizenhét millió dollárt. Azt tetszik mondani, hogy igy könnyű volt neki filozofálni ? Ugy van ! Ls mi volt Croesus vagyona Hlerius császáréhoz £épost ! Taberius közel 119.000 millió dollárt hagyott hátra. .zt a' tekintélyes összeget az utóda, Caligula, aki azt hajtogatta, hogy bár gyűlöljék, de féljenek tőle, ne-m egészen tizenkét hónap,leforgása alatt elköltötte földi jókra. Ne., csoda, ha gyűlölték azok, akiknek még annyi pénzük se veit, hogy a lelküls j aváv al törődjenek, nem a földiekkel. **M0p& Vcspasianus császkr, mikor trónra lépett, 175.000 dollárral rendelkezett. Ezt a vagyont még meg is növelte nagyszerű pénzügyi tehetji ségével. Hogy Vcspasianus mennyire érthetett a pénz természetrajzához, azt mi sem bizenyitja jobban, mint az a megállapítása, hogy a pénznek nincs szaga." Ebből más szóval az következik, hogy a p^nz, akárhonnét származik is, jó. Vcspasianus egyáltalán na, válogatott abban, hogy hoi. hét szerzett pénzt. Voltak aztán régi nagy emberek, akiknél: minus vagyonuk v< Július Caesar neu kevesebb, mint tizenöt millió dollárral tartozott fűnek, fának, mikor hatalomra jutott. Ezzel szemben nagyon bőkezű volt az állam' pénzéből. Hétsz'z millió dollárba "került Július Caesar Rómának. A-ppius vagyona két és fél millió dollár volt s mikor a vagypna leapadt csekély négysz'zezer dollárra, n3g mérge ztc msagát, mert az volt a meggyőződése, hogy ebből a pénzből nem lehet megélni. Clcopatra vagyonit nem sikerült ilyen ponté san eiegállapítani i r ' Hogy azonban gazdag lehetett, azt semmi se bizonyltja jobban, mint az, hogy egy kétszázezer dollár értékű gyöngyöt . betett ecetbe , azt ott felolvasztotta és e nemes éá drága italt átnyújtó tea Antoniusnak, aki aegitta .
