Hetikiadás, 1925. július-december
1925-09-17 / 73 [1507]
A hang gyógyító ereje. OMSZÁGOSLEVÉLTÁR Ksariháó A testi bajok gyógyításával foglalkozó orvosnak egyszers_iind a lelki bajok gyógyításához is kell ér t enie. Épen ennek megismerése alapján igyekeznek a modern gyógymódok min. él erősebb hatást gyakorolni a beteg lelkiállapotára és a testi funkciókat befolyásoló szellemi környezetre. Ennek a célnak elérésére felül nem múlható értékű essköa.A zene. A hangok behízelgő és élénkítő ereje megnyugtató, yidámitó, vagy felemelő hatást lehet és a betegek lelkiállapotát más i * nyba tereli, megszeliditi vagy könnyebbé teszi és ezzel nagyban hozzájárul a beteg állapotának javulásához, AZ egyik berlini kórházban már évek óta kísérleteznek a zenei gyógyszer \lkalma zásával- Sz eleinte ugy történt,hogy kétszáz beteget az ápolók segítségév el a kivilágított és fűtött kápolnába helyeztek el,ahol a betegek komoly zenétj orggnajátékot, hárfaszólót éneket, hegedű-orgona-és hárfakisérettel hallgattak. Csakhamar azonban a betegek javarészénél nem várt kellemetlen visszahatás mutatkozott. Legtöbb beteg búskomor lett és néhány beteg állapota egyenesen súlyosbodott, ami a lelki megrázkódtatásnak tulajdonitható. Székből a tapasztalatokból azt a következtetést vonták le, hogy a zene gyógyító hatását valamilyen más módon kellene alkalmazni.. A zenének nem szabad megráznia, felizgatnia a beteget, hanem vidámító, megnyugtatói szórakoztató hatásúnak kell lennie, ^ Igy azután azzal kisérieteztek , hogy a könn ü zene hatását ügyelték meg néhány ideggyógyintézetben és az elért eredmények alapjain a következő megfigyeléseket tet:ék. Kiválóan fontos dolog a zeneszámok kiválasztása.A daraboknak a beteg felfogó képességéhez kell alkalmazkodni ok. Egyszerű népdalok igénytelenül és egyszerűen előadva ritkán téveszti el hatását, éppígy operetteket és tánczenét is szabad játszani a betegeknek. További megfigyelések azt mutatják, hogy a mély hangok nyomott, nehéz hangulatot idéznek elő, mig a magasak megkönnyebbülést, fd szabadulást és vidámság érzését keltik. Épen (-'zért nagyon is kívánatos, hogy ilyen esetekben a harmónium vontatott hangját, a hárfa akkordjait, a cselló zengő hangját és i zordon basszust lehetőleg mellőszülfés ózok helyett inkább a könnyebb és bohizelgőbb zongora, hegedű, fuvola vagy klarinét hangját alkalmazzuk . Különösen emlitésre méltó•kisérletok•t végeztek a zenei összhangzattani elveknek az emberi lélekre í"'" v om] t hatásáról a Paris melletti Bicétre nevű elmegyógyintézetben. o,bfccii az intézetben h:>tönként zene és énekkarxx hangversenyt rendezésit az arra alkalma s betegeknek . A kísérleteket részben siker ^.ré szb en sikertelenség kisérte.A zenei kísérleteket vezető Laborde tanár az eredménytelenséget annak tulajdonította , hogy a hangszerek öble és a hallgatók füle közötti távolság nem megfelelő. Nézete szerint a kettő között a távolságot csökkenteni kell, sőt lehetőleg magába a beteg testbe kell helyezni a eenét.Bzt pedig ugy vitte véghez, hogy' a beteg álla alá hegedűt tettek és a háta mögött áll. vi játszódtak a hegedűn, AZ redmény egyszerűen meglepő volt. A beteg izgatottsága egycsapásra megszűnt, teljes nyugalom állapotába jutott a beteg-, ami nemcsak a he g edü j . t a zá s ideje alatt végig tartót';, hanem a s zün; tkö z ökb en is, sőt többszöri zenei i&m.étlés után állandósult, A zenei kis érletkk t sok'bet g< n kipróbált ák és mindig ugyanarra az orcámé ny r e Ve z e 11 o k . / Londonban is a H w lonsburgh korházban sokféleképen vizsgálták a zohe gyó ; . i tó hatását. Hunster tanár acixká vizsgálatai során • _-J gáliapit öt G a, hogy a zene hatása alatt kezelt Veteg'k hőmérséklete csökkon. gzenkivül még más,csillapitc jelenségek is szemmelláthatóleg mutatkoztak. /Folyt, köv./ f rí
