Hetikiadás, 1925. július-december

1925-09-14 / 72 [1507]

A bérbeadott csatatér! A világháború befejeztével franciaországbari nem valami túlsá­gosan nagy becsben és kegyeletben tartják azokat a csatatereket, amelyeket sok százezer szerencsétlen haraos hősi vére öntözött. Már évek óta Ízléstelenül agyonreklámozott kéjutazásokat rendeztek a^ véres emlékű csataterekre, amelyeket teleépitettek mindenféle szó­rakozóhelyekkel borméréseket, bárokat és más hasonló helyiségeket nyitottak, hogy az odaözönlő kiváncsi turisták felüdíthessék magu­kat a t csatatéreken a kéjutazás fáradalmai közben, A világ minden tájáról odaözönlő tömérdek turista összevissza gázolja, tapossa és kutatja a csatatereket és a hősihalált halt katonák sirjairól elsze­di az odahelyezett kegyeleti tárgyakat, amiket emlékül cipelnek el magukkal. Bz az általános Ízléstelenség annyira megszokott do­loggá vált, hogy már nem sokat tőrödnek ezzel. De amikor^mint most megint ujabb kegyeletsértő vállalkozás nyilik meg, rendesen felzúdul az egész világ közvéleménye. Most az egyik angol utazási vállalatnak az a zseniális ötlete támadt, hogy mivel a csatatereken át a föld felszínén vj»ló kalauzolás már meglehetősen unalmassá vált, most a földalatti hadimüvek megszemlélése nyújthat talán n.z érdeklődőknek ujabb,eddig még nem ismert ingereket. A z angol vállalat valami i-" lyesféle ujabb saenzácio után nyomozva felfedezte, hogy a'hírhedt Ghemin des Dames földalatti folyosói és erőditései szenzációbajhá­száéi célokra még nincsenek kellőleg kihasználva. Most tehát azt a helyet,ahol valaha a leggyilkosabb és legborzalmasabb harcok dühöng-.' tok, a sárkánybarlangot ás környékét egyszerűen kibérelte látványos­sági helyül, A barlang bejáratához ajtót és e mellé természetesen pénztárt állítottak, ahol csinos belépődijat kell lefizetni minden látogatónak és csak annak lerovása után lehet a földalatti labirin­thusba bejutni. A francia lapok egyrésze most jogosan tiltakozik az ellen, hogy csak teltzsebü külföldiek juthatnak most be arra a hely­re ahová eddig kegyelettel zarándokoltak el a régi harcok hősei, vagy pedig az elesett bajtár sak- hozzátartozói. Az ellen is élénken tiltakoznak, hogy külföldi vállalkozók a francia háborusemlékeket kezükbe keritve jövedt Imi forrássá tegyék és annak révén tömhessék me g z se büket.. y Qroszlánvadász rekord . Délafrikában nemrégiben egy van der Terwe nevü bur ember Jo­hannesburg környékén utazott kordéskocsiján, melyet nyolc szamár hú­zott. Útközben egy folyó partján éjszakai szállást ütött fel és sá­tort vert magának. A hajnali szürkületben gyanús neszre ébredt, mire annak okát kutatva rájött, hogy az egyxk szamarát egy hatalmas o­roszlán széttépte és annak tetemét a tábortól alig husz lépésnyire fogyasztja. A bur ember rögtön magához vette a fegyvert és a rabló­állatot egyetlen lövéssel leterítette. A lövés pillanatában azonban.. megjelent a nőstényoroszlán is a láthatáron és rögtön megtámadta a .. farmert. Mielőtt azonban'^az ugrásra készülő nőstény orosstlán rávet­hette volna magát a bur emberre, agpesteri lövő tiznéter távolságról egy fejlövéssel végzett vele. 3zután a bur ember az elmenekült sza­marai keresésére- indult és félóra múlva keresés közben három orosz­lánra bukkant/x.vvteJW,az egyik elmenekült szamár tetemen lakmáffizt ak. Van der Wer#e most Két jol irányzott lövéssel az oroszlánok közül kettőt leterített és egy ujabb lövéssel olyan súlyosan megsebesítet­te a harmadik oroszlánt is, hogy más^napon ennek a kimúlt orosz­lánnak ^ a ,tet emét is inegtalélták. Így tehát a bátor oroszlánvadász alig félóra alatt ötibroszlánt hozott teritékre, ami olyan teljesít­mény, hogy az oroszl'nv.d^szat terén bizvást rekordnak mondható

Next

/
Oldalképek
Tartalom