Hetikiadás, 1925. július-december

1925-07-09 / 53 [1507]

Az utóbbi napokban az értéktőzsdén bizonyos javuló irányzat kerekedett felül. Bat a jelenséget teljesen természetesnek tartjuk, mert a budapesti tőzsdén a -ré szvények annyira alá vannak értékeive, »1 hogy megközelítőleg som felelnek meg az illető papírok által reprezentált vállalatok belső értékeinek. Bár egyes tőzsdei körökben állandóan sürgetik a külföldi tőkének minél intenzivebb részvételét a budapesti tőzsde forgalmában, mert ettől várják a hausse megindulását, nemzetgazdasági szempontból határozottan szerendg,és körülménynek tekinthető, hogy a külföldi érdekeltségek nem vonultak be a tőzsdére, mert a jelenlegi • tul alacsony árfolyamokon könnyen összevásárolhatták volna a magyar bank és iparvállalatok részvényeit és ezáltal idegen kezekbe kerülnének virágzó hazai vállalataink, ami mindenesetre. nagyobt veszedelmet jelentene közgazdasági életünkre, mint a tőzsde lanyhasága.^ Egy másik mód volna,a tőzsdei forgalom felépitésére, ha a nagyközönség ismét bekapcsolódnék a tőzsdei üzletekbe-. Erre azonlar. ezidőszorint semmi kilátás nincs. A koronaromlás idején, amikor a pénz értéke napról napra csökkent, ..valósággal tódult a közönség a • tőzsdére, hogy pénzét értékpapírokba fektetve elkerülje annak teljes elértéktelenedését. Természetes következménye volt eTnnek a nagyarányú keresletnek az, hogy a részvények" árfolyamai ugyszólváii óránként • emelkedtek. Itihelyst azonlan a korona szilárdulni kezdett, rohamosan zuhantak "lefelé a felhajtott árfolyamok, a kis részvényesek ezrei pedig tönkrementek. Ilyen tapasztalatok után nem lehet csodálkozni azon, ha most a közönség idegenkedik a,tőzsdétől és még ogy-egy kezdő hausse mozgalom som tud akkora vonzóerőt gyakorolni, ho'gv az árfolyamokban megindult javulás állandósulhatna. Ez annak a jele, hogy az emberek bizalma visszatért a koronához, amelyet sokkal biztosabbnak tartanak, mintsem hogy kétes értékű nyereség reményében a tőzedejátékkal kaposola^too kockázatit vállalnák. Egy módja van anna&y. hogy a bizalom a tőzsdei papirck iránt visszatérjen, nevezetesen az, hogy a vállalatok jelenlegi osztalékpolitikájukat megváltoztatva a részvények után olyan osztalékokat fizetnek, amely a pénznek kedvezőbb elhelyezést.biztosit, mintha takarékbetétek alakjában gyümölcsöztetjük tőkénket. " " '" Nénetorszá- valorizál ja 8 taka

rékbetéteket. A német birodalmi gvülés felértékelési bizottsága hosszabb vita után elfogadta azt a javaslatot, amely szerint 1922. jülius lö-ig elhelyezett takarékbetétek 12 1/2 százalékos valorizálását indítványozta a birodalmi gyűlésnek. Ebi 31 is láthajuk, hogy a betétek valorizálásához nekünk sem lehet túlságos reményeket fűzni, mert ha még sor kerülne is rá, mint Hémotor szag palája mutatja, a betevők kártalanítása nagyon szerény keretek között történhetnék. Va-rvcnváltsár: buza júliusi ,*rfl^ / : A pénzügyminiszter a nozőgazdas :'gi ingatlanok vagyonváltsága fejéion fizetendő buza árát a *öldmivolésügyi miniszterrel egyetértésben július hóra métermázsánként 5 00 ezer koronában állapitettmeg. ; . ';•(:•' Hivatalos szerv a saikos talajck javításá

nak ellenőrzésére. A földművelésügyi miniszter - a szikes területeken végzett CG ^ Végzendő talajjavitási kísérletek ellenőrzésére ,a minisztérium kel eleben egy központi szervezetet létesitett: ^állandó talajjavító bizottság'

1 oii. alatt. Ez a bizottság van hivatva a hazai szikes területek megjavításával fc~lalkezó különböző szaki-fbé ze tok működésének egységes irányításira, valamint a javitás érdekéin folytatott kísérletek eredményeinok és a javitás módozatainak a köztudatban minél szélesebb korfen valc elterjesztésére, A bizettsá; elnökévé dr. öi-gmc nd Elek műegyetemi tan é rt nevezte k ki.