Hetikiadás, 1925. július-december

1925-08-27 / 67 [1507]

Ki akarják használni a magyar föld szop súgóit. Mozgalom az idogenforgalom fellendítésére. / Folytatás./ Á József Ferenc kirí, herceg elnöklésevei működő tanács most nagyobb akciókat készit elő, amelyek az idegenforgalom fellendítését céloz­Mielőtt nagyoj^ arányú idegenforgalomról szó lehet nálunk, még Valami szükséges. Az, hogy a megmutatásra érdemes vidékek vásott gyerkőceit megneveljük s a látogatók tiszteletére szoktássuk.Hogy rá­fordulhassanak elő előkelő külföldi látogatókkal olyan kellemetlen in­cidensek, amelyekről hhllcttunk. Megtöttént például, hogy amikor egy magas diplomáciai állás­ban levő amerikai urnák megmutatták a Duna mentének Visegrád körüli szépségeit,egy szer csak az előkelő amerikai személyiség ijedten ka­pott szeméhez, amelyet elöntött a vér egy pajkos gyerköc jél irányzott köve nyomán. Ilyen és hasonló esetekből kifolyóan a népjóléti miniszteri* um átirt a kultuszminisztériumhoz és felkérte, utasítsa a tanitőkat , hogy hassanak oda ugy a gyermekeknél, mint a szülőknél, hogy tanulják tisztelni és megbecsülni"a venaéget. 4 hazait és külföldit egyaránt. A tanitök és a szülők minden erejükkel törekedjenek arra, hogy a gyermekek ne kövessenek el ilyen kilengéseket, amelyek a kül­földi előtt kellemetlen- szinben tüntetik fel a magyar viszonyokat. J.J. Módi indiai tudós előadásai Budapesten a hunok őstör­ténetéről, valláséról és kultúrájáról. á bo:36y-i egyetemnek 50-^esztendőn keresztül a turáni, más-, kép párszi néprokonság összefoglaló képét kereső professzora két elő­adást tartott a Turáni Társaság rendezésében a Magyar Tudományos Aka­démián. Néhány rövid szóban beszámolunk a két előadásban foglaltakról. Kétezer éven át tartott a hunok hatalma Ázsiában - mondta a fehérhajú tudós, amely időnek csak kis töredéke volt az a század, mely alatt Európa életében is jelentős szerepet játsztak. A hunok ősei voltak mindazok a népek, melyek különböző nevek alatt, de azonos ha­gyományos, törvények, szokások között a Ki na szomszédságában elterülő Turáriban éltek és" a szomszédos Irán perzsa lakóival hosszú századokon keresztül harcban állottak, A két népfaj tulajdenképen rokon volt vér szerint és vallásuk szerint is. Első háborújukra hatalomért való küz­delem szolgáltatett okot, a más .>dikra pedig az a körülmény, mely sze­rint Irán Kelet Krisztusának, Zarathustrának reformációj át elfogadta, amivel szemben Túrán továbbra is _egmaradt az ős vallás mollott, mely bizonyos változata volt a buddhizmusnak. így az első testvér-háberu a második vallás háború volt. Esek a harcok adták meg első innitő kait a turáni népvándorlásnak, mely a ma ebben az-országban élő Magyarságot vé;eredményképen a Duna-Tisza közébe hozta, Módi a magyarságot a hűnek és igy a Turántan élő danu-tör zsbéliek egyenes loszár ..azot tjának tartat ja. A népvándorlás nemcsak nyugatra, Iianem keletre,is elömlött, s a Krisztus utáni V. század hunjait, mint győzelmes hódítókat látjuk, majdnem az egész mai Indiában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom