Hetikiadás, 1925. április-június

1925-05-14 / 37 [1506]

4 aa ^yar bur gonya~-piac h elyzete. A burgonyában tavaszra várt kivitel nem indult neg , bár még igen nagy készletek vannak az országban. De a külföld­nek áraink nen konveniálnak, nert a legtöbb helyen olcs^bfi-a burgonya, nint nálunk. rt zonkivül a környező állaookban szükség­let sem igen mutatkozik. A bécsi piac el van látva belföldi áru­val, azonkivül Jugoszlávia, Lengyelország és Csehország is ren­delkezik negfelelő készletekkel. Lehetetlenné teszi az exportot továbbá a magyar burgonya minősége, amely legtöbb esetben nen felöl neg a külföldi igényeknek. Sőt a belföldi fogyasztás is nindinkább elfordul a nálunk oly népszerű loltnannburgonyától. 3nnek a fajtának a termesztése főleg a háború alatt terjedt el . nagyméretekben. Akkor ugyanis a minőség nem volt nagyon fontos, ' a fogyasztók mindenféle árut megvettek és megettek és Ausztria szintén megvásárolta a silányabb fajtákat is. Most azonban a közönség megint válogatósabb lett, és nen szivesen látja aszta­lin a rosszabb fajta árut, amelyet a háború előtt inkább csak állatetetésre és ipari célokra•használtak fel. fedig a fogyasz­tás most erős, különösen a fővárosban, és.főleg-azóta, hogy a kenyér megdrágult. A,drága kenyeret az alsóbb társadalmi rétegek részben a burgonyával pOtclják, és igy a burgenyafcgjasztás mind­inkább emelkedik. Jelenleg a korai burgonyát Olaszországból hozzák a fővárosi piacokra, de nemsokára val°szinülog már a belföldi áru is megjelenik a piacon, AZ idén dár sokan igyekeztek a minő­ség javitására és számos gazdaságban abbahagyták a Woltmannbur­genya termelését. Az 'a külföldi vetőburgonya, amit az utolsó években importáltunk, szintén sokat fog használni a termés fel­javitásfra. Jelenleg az irányzat gyenge, és a nagy készletekhez­képest az erősebb fogyasztás sem számottevő. Lgész zsákokban rózsaburgonyát kg-^ként 2300-2600 X-ért lehet kapni a budapesti vásárcsarnokban, hellaburgonya 20UU-2300 Z, fehér fajták 1400­1500 Z, woltmann 11ÜO-120U E. Az idén is. nagy területeket ve­tettek be burgonyával az országban és bő ternésre van kilátás. A debrecen i juhvás~r megn yi tása. Mult vasárnap délelőtt nyilt meg ünnepélyes formák között a debreceni juhkiállitás. A kiállitási anyag igen kitű­nő volt és általában a fésűs fajták voltak képviselve. Összesen 800 db birka került kiállitásra.. A kiállitá.scn bemutatták a ma­gyar és a tengerentúli gyapjú fajtáit és a különböző ipari fel­dolgozási m°dokat. A kiállitásra a gazdatársadalom Vezető tag­jai nagy számmal utaztak le. A kormányt Pesthy Pál igazságügyi miniszter képviselte, aki hosszabb beszédben méltatta a kiálli­tás jelentőségét és a magyar juhtenyésztés fontosságát. Külön emlitésremélto a miniszter beszédének az a része, amelyben fi­gyelmeztette a gazdákat, hogy a mezőgazdasági hitelt ne vegyék könnyelműen igénybe,; a kölcsönt ne kdbeleztossék be, hanem egye­lőre csak rövid le^ratu üzemi hitellel sej^itsenek helyzetükön, ugyanis a korona vásárl°képosségének ja növekedésével arányban olcsóbbodásnak kell b-következnie és akker a gazdák kevesebb összegért végezhetik el azokat a beruházásokat, amelyek jelen­leg sokkal több pénzt emésztenek fel. A luxusló kiá ll ítás di.i ai: A dijkiosztó bizottság a íöldmivelésűgyi minisztérium nagy­diját G-yérey Richárd ozorai ménes lódolle^iój ^nak Ítélte oda. Dijat kaptak azonkivül aég a legjobb hintós fogatok, jukkerfoga­tok és hátaslovak. ör-~

Next

/
Oldalképek
Tartalom