Hetikiadás, 1925. április-június
1925-04-04 / 27 [1506]
Nem" lehetne e több elvszilárciságot »és kevesell I gyűlölködést mutatni? . * Budapesti munkatársunknak alkalma volt beszélgetést folytatni ^Nagy Emil dr. volt igazságügyminiszter nemzetgyűlési képviselővel, aki a magyar politikai viszonyokról a következőket mon-' Ha az ember hosszú idő után külföldről hazajön, - és különösen,ha olyan országból jön,mint Anglia, ahol az uralkodó eszmék századokon át annyira kitisztultak, - akkor itthon nem is a szegénység döbbent meg, amely alatt nyögünk,',és amely önmagában vé• ve nagy baj- hanem az a rettenetes eszmezavar, amely a közélet minden kérdésében uralkodik. Szerte széjjel hangoztatják ma a jogfolytonosság elméletét - sőt némely lap kíméletlen személyeskedéssel támad rá mindenkire, aki nem hajlandó térdet és fejet hajtani egyoldalúan beállitott elméletek előtt. A magasabl kultúrájú országokban a jogfolytonosság szent eszméje ssakugyan olyan alapja az alkotmányos életnek, mint a szeretet a családnak - amely nélkül családi élet el sem képzelhető. De viszont a jogfolytonosság .nem szolgál arra, hogy .azzal az idők haladását akarják megkötni. Azt vallon, hogy a nemzet fejlődésében a jövő mindig a múltból induljon ki, és minden reformot, melyet az ország kialakit,- csakis a nemzeti tradiriók régi talajáif épitsenek fel. - Nálunk.sajnos,a régi korszak legnagyolb bűne éppen az volt, hogy azt hitték, hogy akkor modernek és. akkor épitik helyesei:^ az ország jövőjét, - ha elrúgnak májuk alól mindent, ami régi.. Évtizedeken keresztül a magyar nép választott képviselői- tisztelet a kivételnek - azzal töltötték idejüket, hogy a képviselőház, folyosóin anekdoták hallgatásában gyönyörködtek, mialatt a törvényeket olyan emberek csinálták, akiknek -egész érzelmi világa és tudása idegenből fakadt és nem gyököredzett az ősi magyar földben. Igy történhetett meg az, hegy amikor kereskedelmi törvényt osináltak - nem vették figyelembe a voálőságos és akkor még egészen kis.szerü magyar viszonyokat, hanem szolgai módon lemásolták a hatalmas német Viszonyok alat kifejlődött,*- cg észen más álláspontokhoz szalott kereskedelmi töményt. Jól tudja minden gazdaember, h gy mennyi átok és. nyomor fakadt abból a magyar falura, hojfy rászabadítottak egy -ogy ilyen lehetetlen é s- népgyilxos törvényt a nemzeti .jogfolyt onnsság arculcsapááával. Amikör a büntető törvenykönyvet megcsinálták tudományos emberek,akkor is néh'ny száz külföldi könyvből irták össze a ^ogi tételeket és a jogfolytonosság sérelmivel elrúgták lábuk elól a régi magyar tüntetőjog íejlődéóét. Ezt csinálták a büntet" • eljárással is. Nom is szólok arról, hogy a váltó törvény,, me lyet ridegen átplántáltak és a hazai viszonyokhoz nem formáltak hozzá, milyen pusztitást végez a magyar gazdasági életben. - Amikor 186 7-b.- n magalakitották a felelős minishtcriumxx intézményét, ok nélkül félre tették a nádori intézményt, — pedjg ..-ily szép lett volna, ha a nádor a nemzet és a" király közötti kiegyenlítő szerepet á mult idők nehéz nehéz korszakában folytathat-.ta volna. Bárhova nézzünk a jogélet terén, azt látjuk a közelmúlt történetében, hogy a jogfolytonosságot mindig elmellőzték. És most mi a helyzet? Lépten nyomon halljuk, hogy össze kell hivni a régi főrendiházat és a régi képviselőházat, mert nélkülük nem, lehet meg, csinálni az alkotmányjogi törvényeke V. Ez éppen olyan hibás fel/ fogás az egyik iránytulzás *\ban, mint amilyen hibás-volt a mult időkb en a jogfolytonosság 'teljes fi -yclmen kivül hagyása. ' / Folytatása követke zik/