Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-02 / 26 [1506]

Doscwfíy §. ár. tartotta a Hangya szövetkezet XXVI. évi közgyűlését. Napirend előtt z fljonnan aegválásztott elnök; Zichy Aladár gre Eail gróf loaondott elnök érdeaeiről ealékezett aeg. Ezután Balogh Elemér vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság jelenté;' és a zárszámadásokat, amelyeket a közgyűlés elfogadott. A mérleg szerint 275 milliárd vagyonnal szépben 268 milliárd passzíva áll.-.Tiszta felesleg tehát 6,700 millió korona, aelyből a szövetkezet az ala<szabályszerü maximális 6 /o-ot fizeti a tartalékalapot 50C0 millió^ koronával dotálja, A tisztviselők nyugdijalapja javára az igazgatósa; 5000 millió koronát fordított, A Hangya alaptőkéje az elmúlt év foly^_rn 30 milliárdra emelkedett, ugy, hogy kimutatott saját tőkéjea t sr talékalappal ogyütt 42 milliárdra rug. Vásárlási visszatérítés gyanánt 5500 millió koronát oszt szét tagjai között. A vidéki szövetkezeti vezetők jutalmazására pedig 2?5C millió koronát fgrdit. Áruforgalma 548 milliárdra, a bankosztály forgalma 88 milliárdra rúgott. A jelentési a Hangya érdekköréhez tartozó Hangyaipar rt.,Futura, Háztartás, Pannónia és KÉVE szövet ke zefír örvendetes f jlődésér.ől is beszámol. Az igazgatóságban megürült helyre a közgyűlés Szi j j Bálint nemzetgyűlési képvisvalőt >a nagyigmándi szövetkezet igazgatósági tagját választotta meg. A napirend letárgyalása után Dömötör László a Hangya ügyvezető igazgatója reflektál az OíIKE legutóbbi közgyűlésén clhangz*szövetkezetellenes fcáaad*sra. Mindenekelőtt- csodálkozását fejezi ki afelett:, hogy a kereskedők kifogásolj ák a fogyaszt 'si szövet kezeSk ipari munk'j't, amikor .e zen ipari vállalatok ezer és ezer munkásnak adnak kenyeret és gyártmányaik ugy a belföldi* mmt a külföld hasonló produktunaiv ' kiállják a versenyt. Horn. kevésbé alaptalan az 0MEE mástk pa.nas za ,hc g a fogyasztási sz övet kc zötfcj&anatne nt o s állami kölcsönt élveznek ^ aor t sem a Hangya 27 ÓVES fennállása alatt, sea a kötelékébe tartozó közt a. 20.1Q fogyasztási szövetkezet kaaataontes kölcsönt nea élvezett. z rleatag oknak való árusitás kérdésében a-Hangya áll'cpontja az., hogy a fogyasztási szövetkezeteknek t«rekedniök kell, he;: csak tagjaiknak árusítsanak, hegy ezáltal a f ogy aszt ókat a szőve tkc. zetbe való belépésre indítsák, azonban az idegeneknek való árusit.'zt a törvény ^e-zenr;oai , aert a szövetkezetécet a kereskedelai társaságközé sorozza és ezzel megadja nekik a jogot minden olyan kereskedőim:ügylet aegkötésére, amelyet a szövetkezet saját érdekében állónak taa •Teljesen téves az OííKE álláspontja a szövetkezeti adó: kérdése bon, aert a szöv tkezet ugy egyenes adóban, valamint forgalmi üdéban többet fizetnek, aint a velük azonos forgalau falusi koroskód: AZ adókálcs a kereskedő keres, ti adójúnál általában 5 $ és csak'kivételesen caelhotő fél 10 /o-ig • a szövetkezeteknél ellenben a ainia.'li adókulcs 10 y. ,^de felemelhető 16-3C 'jj-r?.. AZ egyéni kerskedok által nos kereseti adójuk után seaaifélc pótadót nem fizetnek^ ellenben a szövet kőzet"'!'' vállalati adójuk után községi és állami pótadóval is ' ae gr óvatnak. :

Iég szembetűnőbb a szövetkezetek hátránya a f rgalai adó* ' kirovásánál.^Egyes esetekben 5-10-szereso a szövetkezet forgalaiadójr velük hasonló forgalau falusi kereskedő forgalai adójának. Ezt a tény 125 községben összegyűjtött adat ok bizonyítják, ainek alapján a falu six szövetkezetek kéreleaael fordultak a pénzügyminiszterhez ezen aránytalanságok mag szűnt cté séér t. Minthogy pedig az CMKB kongresszusszintén felvette programmjába a Hangya régóta vallott elvi álláspont vagyis' a szövetkezetek és egyéni kereskedők között az egyenlő verseny- • ítéltétől ik ae jter eatését, .az egyenlő teherviselés elvének keresztül— ' fitelét, ez mindenesetre aogkönnyiti a pénzügyaini szter <• lhat^re z á s-'tszövo tkezetéc aránytalan adójának helyesbítése irányában. mr. m "a-t %