Hetikiadás, 1925. április-június
1925-06-25 / 49 [1506]
L selv eqhern yótenyésztás fejlődése . Ujabb időben sokan kezdtek foglalkozni a selyemhernyó tenyésztéssel és az idén hazánkban közel egy félmillió kilogramm gubót termeltek. Főleg a mezőgazdasági munkások igyekeznek ilyen uton keresethez jutni, de a földbirtokosok és kisebb gazdák is sok helyütt berendezkedtek a termelésre. A selyemfelügyelőségek az idén kétszerannyi petét osztottak ki, mint az előző esztendőben és a termelők összesen mintegy 15 milliárd koronát kaptak a gubók beváltásakor. A gubok beváltási árát már előzőleg megállapították, még pedig a következőképen: a prima gubó beváltási ára a tavalyi 30 ezer koronával szemben az idén 35 ezer korona, a másodrendű minőségű gubónak az árát 20 ezer koronáról 25 ezer koronára emelték fel. A peték az idén mindenütt szépen kikeltek, a hernyók gyorsan és jól fejlődtek, június elojén már valamennyi hernyó begubózott és 15.-én a gubók átvétele már meg is kezdődött, A termés igen nagy volt és csaknem kétszerannyi gubot váltottak be, mint tavaly. ' Megkötötték a magyar-' spanyol kereske de lmi sz érződé st. A spanyolokkal való kereskedelmi tárgyalások eredményhez vezettek és a két nemzet között szerződést nemrég ííadridban alá is irták. A szerződésnek a gazdákat leginkább érdeklő pontjai a következők: Magyarország beengedi a nehéz spanyol borokat, amelyeknek szesztartalma nem alacsonyabb 18 foknál. JSz a megállapodás általában nem érinti bortermésünket, inkább csak a tokaji boroknak támaszthatnak versenyt a spanyol importborok. Köteleztük magunkat továbbá arra is, hogy beengedjük a spanyol ass euszőlőt, amelyet nálunk malaga szőlő elnevezés alatt ismernek. Továbbá 5 f vámkedvezményt kapott a^spanyol paprika is. A szerződést a legtöbb kedvezmény elve alapján kötötték, ebből tehát az következikj hogy az olaszok a velük most folyó tárgyalásokon szintén hasonló követeléseket támaszthatnak, azaz az olasz finom borok beengedésére igényt tarthatnak. Minthogy azonban Spanyolországban magyar gyártmányú vas és elektromos cikkeknek^igen jo piaca van, tehát a magyar ipar és kereskedelemnek meglehetős nagy, érdekei fűződtek a szerződés megkötéséhez, a magyar gazdatár sadal'om nem támasztott nehézségeket a szerződés által vagy annak következtében öt érhető hátrányok miatt, mert számit arra, hogy Ausz triával megkötendő kereskedelmi szerződésnél a magyar ipar és kereskedelem részéről ép oly megértő magatartásban lesz része, nint amelyet a jelen esetben ő tanusitott azokkal szemben. A magyar- görög kereskedelmi egyezményre vonatkozó törvényja- \ vaslatot is az elmúlt napokban nyújtották be a nemzetgyűlésen. Görögország a háború előtt fontos piacunk volt és különösen a magyar mezőgazdasági iparnak az exportját biztosította. A jelenlegi egyezmény kölcsönösségi alapon garantálja mindkét fél számára a legnagyobb kedvezmény szerint való elbánást és ennek folytán gyáriparunk versenyképessége a görög piacokon biztositva van. Ezzel szemben a magyar kormány a G-ö rö gor sz ágból származó korintusi apró szőlő vámtételét mérsékelte, továbbá elvállalta azt a kötelezettséget, hogy évenként 400 ezer kg dohányt vásárol Görögországban, AZ egyezménynek,a feltételei Magyarországra nézvá nem jelentenek áldozatokat. A kezessé-g i kamat leszállítása. Az adósoknak sokszor van szükségük arra, hogy a hitelezőikkel szemben bankgaranciát vegyenek igénybe, a bank jótállása nélkül az állam sem szokott hitelezni. A pénzintézetek természetesen a garantálást nem végzik ingyen és a fővárosi intézeteknél a kezességért 1 1/2 - 2 %-ot shoktak felszámítani. A vidéken a kamatláb sokkal magasabb és% kezességért 5-8 ^-ot is elkérnek a bankok. A bankgarancia drágasága igen sok viszonylatban érezteti a hatását, mert pl. óvadékok letétele alkalmával, fogyasztásiadó hitelnél s még igen sok esetben igénybe szokták venni, A fővárosi bankok ügyfeleik sürgetésére a kezességi kamatlábat most 1- 1 1/2 ji-ra szállították le. Valószínűnek kell tartani, hogy a vidéki [énzintézetek is redukálni fogják a kezességi hitel kamatlábát. Jct ^
