Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-04 / 27 [1506]

Bözsi útra készül. Irta: "yala diák. Kánya Márton bizony nem tartozott a nagyurak köze. Zá- J nyo Márton. egysze rü munkás volt a vasúti raktártan. Naphosszat hordó­kat guritott, ládákat cipelt s nagyj súlyos csomagpk alatt görnyedő zo t c Bros ember volt Kánya Márton ás haragos ember. Sokat káromkodott. H< .] , pedig hányszor elsirta magát az asszony, ha előtte fakadt ki a már : az urából: -Legalább a gyerekek előtt ne, haj ja-e kend ! Legalákb a-gyerekek előtt ne ! S legalá!b az Istent hagyja békében. -Ne prézsmitá.j .'.Tudsz is te ahhoz ! Van is Isten ! azt csak a papok találták ki. í Mert Kánya Mártin sohasem volt sehogy az Istennel, pedig épen a templom alatt laktak. Ilyenkor az asszonyi* szegény vézna, gyenge teremtés­befogta a fülét, a gyerekekét meg Kiküldötte a konyhába. -Ha Isten volna -r mondottá akárhányszor Kánya Márton ­nem engedné, hogy a szegény embernek annyi gyereke legyen, amennyinek nem is tud kenyeret adni ! / S ilyenkor könny szökött az asszony szemété s egy szegt sem szólt, Mert erre nem adateott^ argumentum a szegény asszonyi lélek számára. Mert ebben az jegyben igaza volt a haragos Kánya Márton­nak, öt gyereknek kenyeret adni, hetj , nagy sor ! S ha még csak kenyér­ről lenne szó. í>e mikor a gyereknek ruha is kell, cipő' is^kell, irka is kell, könyv^is kell. És sokszor elgondolta, hogyha valóban volna Isten, amint azt az asszony állitja, ng-lván gondoskodnék róla, hegy valami o.soda formájában segítségére légyen a szegény embernek. Nohát csodát kivan ? Lett is. (Á legnagyobb gyerek., a seeöszke kis Bözsi Hollandiában volt tavaly. Jó sora volt* a lelkemnek, erőre kapott s alig akart bele szokni megint a szűkös életbe. Hiszen ugy szerették odakint. Valami ;azdag gyároshoz került, akinek mog épenséggel egy gyereket sem adott az Isten. Fődig ott ugyancsak előkelt volna. Még Írogattak is Bözsi­nek unos_untalan azután is, hogy hazajött. Hátimondomielkövetkezett a csoda. Egy vastag leVél for­májában. Kánya Márkon fűtött a Ligához. Fcrditsák le. Sok-sok szóval * az volt abban a levélben, hogy van Scheld ur, az a bizonyos derék gyá­ros örökbefegádná Kánya Bözsit, ha odaadnák neki.. Úgyis ugy tudja:" sok gyerek Kányáéknál s nehezen kerül szájukba a falat. Ha beleegye­zik Kánya Márton, meg az asszonya, Hát csak irják alá azokat az Írá­sokat, melyeket a levélben készen elküldöttek/a közjegyző előtt s húsvét táján eljönne a gyerekért az uj apa. Mog valami kárpótlásféle pénzt is fizetnének évről-évre Kánya Márton raktári munkás kezéhez. - No ( "asszony- állított \ e Márton a feleségéhez - itt a csoda ! Bolondok lennénk, ha meg nem fogadnánk. Az asszony nézett egy darabig, de aztán .. mondotta neki az ura, hogy hát hiszen az az igazi szeretet, amelyiic azt akarja nogy #ó sora legyen a gyéreknek., Már pedig, ha odaadná, akkor bizony bekerül a földi^mennyországba. 0, hogy ilyen szerencse is 'érheti a szegény embert ! Erre sok-sok könny 1 és csókkal ráállott az asz zen;; g A gyerek? No a gyerek nem sokat számit ilyen dologban. Mit tudja ff*, •» «*orény lélek imi az-? osak azt tudta, hogy áegint odakerül, ahol ugy élt, mint egy hercegnő. Hogyne állott volna rá, ki kor egész nap tündéri mesével tartotta az apja, hogy ailyen jólc/sz, ulyan jó 1 esz. > ' Nagyhamar utána i.s futott a dolognak Kánya Márton B Íratott a szálmalmok nagy országába, hegy jöhet ám van Scheld ur, 4éj -daadják a Bözsit örökbe. S még a káromkodás is ritkább lett a száján. Hegyisn Nagy könnyebbség, ha egy gyerekkel kevesebb van otthon. Több jut a többinek. . • A nagyhéten aztán meg is jött Scheld ur. Szép,kövér ur volt, vastag aranylánc feszült a mellén és na-y barna szivar ok--a szivott.^. /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom