Hetikiadás, 1925. április-június
1925-06-08 / 44 [1506]
A urnái forgalom és a budapesti kikötő. Miközben a kisantant államai folytonosan azon mesterkednek, hogy Csonkamagyarországot gazdasági tekintetben is elzárják a világtól, megfeledkezvén arról, hogy a gazdasági élet parancsolóan megköveteli a mesterséges korlátok és az elzárkózás csökkentését, a magyar kormány az ország súlyos gazdasági helyzetében is módot talált arra, hogy egy régi s úgyszólván az egész dunai forgalomra nagy hatást gyakorló hiányt pótoljon. A Duna vonalának ugyanis alig van egy-két olyan kikötője, amely a XJC. század fokozódó forgalmi,.ipari és kereskedelmi követélményeinek eleget tenne, nevezetesen pedig alig van olyan kikötőhelye a Duna nak, amely a vizi ut es vasút tökéletes kapcsolódását foglalná magában. Budapest^geográfiai fekvésénél fogva is predesztinálva van arra, hogy domináló szerepet játszón a Duna icrgalmában/ hiszen már a legutóbbi években is hatalmas versenytársa volt e tekintetben a rajta kivül szinte egyedül számitásba jöhető Bécsnek. A cánek Pozsonyt akarták a Duna legfontosabb kikötő állomásává ós forgalmi góczpontjává kiépíteni,ez azonban Pozsony földrajzi fe'kvésénél fogva úgyszólván teljesen kudarcot vallott főként azért, mert Pozsony nem kapcsolódik olyan centralisztikusan LVrppa vasúti hálózatába, mint. ahogy az szükséges ycr 1 na. A budapesti kikötő-partok, amelyet a város hosszában húzódnak, inkább árvize-védelmi berendezések, mltk kikötő* területek. Már a békebeli kereskedelem erősen ér^te ennek hátrányát s ennek tulajdonítható, hogy már husz évvel ez- lőtt felvetődött egy hatalmas méretű dunai kereskedelmi kikötő épitésénék gondolata és terve.Ezek a tervek azonban csak néhány évvel ezelőtt kezdtek a megvalósulás stádiumába lépni, ma már azonban olyannyira^előre haladtak az épitkezés munl^ái, hogy érdekesnek tartjuk azokról és ma;áról & tervről beszámolni. A budapesti kereskedelmi kikötő a csepeli félsziget északi csucsá/J! épül, ahol a szükséges területet a kormány már régebben kisajátította. A csepeli sziget eredetileg két élő visre osztotta a Dunát, a főágra és az ugynevezet soroksári ágra, amelyek közül as utóbbit azonban a hetvenes években as ugynevesett gubacsi gáttal elrekesztették, hogy a Csepel sziget csúcsának jég-torlaszto hatását s igy Budapest árvizveszedelmét lehetetlenné tegyék. Ilyenformán a Sorokcári ág olposványosodott, ami a mellette fekvő mintegy 16 község egészségügyi viszonyait sújtotta cgyrés^ másrészről pedig megfosztotta azokat attól, hogy Budapestet s különösen annak élelmiszerpiacát vizi utcn megköz litsék. Az 4 reksztett ág felső része egészen clposványosodott, ugy hogy annak alig volt összeköttetése a Duna élő vizével, A kikötő terv alapján a Csepel-sziget északi csúcsán egy átvágást nyitottak, amelyen, hogy a kétjág vismagassági különbségét a hajózás számára kiegy nlitsék, az úgynevezett" Kvassai- zsilip"segélyével lehetővé tették a legnagyobb méretű luinai tehorhajóknak is a soroksári ágba való átjutását. A soroksári Duha-ág felső részét mintegy 3 kilométer hosszúságban pompás kikö tő-=hellyé építették ki.A ivvassai-zsilip teljesen elkészült, s ha azTIíagyobb forgalomnak már hem tud eleget tenni, egy uijabb, sokkal szélesebb hajózó zsilip 'építését vették terv^T amely töbT uszályból álló v -ntato -.^ál-itmány áthajózását is lehetővé teszi. A csepeli Duna-á ; mellett a pestiparton hatalmas teherpályaudvar létesül, amely az összes Junai kikötők has sonlo teherpályaudvarait felülmúlja üzemképesség tekintetében, A soroksári Duna-ág 3 kiló ,éteres kikötő^medencéjének kotrási munkái szintén befejeződtek, úgyhogy ott nárfcsak a kikötő -falak építése van hátra. Ezzel egyid jüle / serényen halad/az úgynevezett: gubacsi gát átvágása is, amelynek helyét híddal pótolt'ák, és amelyet néhány nappal efcelŐtt törtek át. Néhány nap óta tehát ö tve'n éves ^"finete lés után ismét élő vizet kap a soroksári Dana-ág, úgyhogy a nádas és posványos részek eltávolítása után a Budapesttől eddig viziuton elzárt IC község ismét használhatja a vizet. Evvel mintegy 5ü kilóméter hosszusággal növekszik meg Magyarország hajóhhotó vizhálózata. A kikötő egyik medencéje tehát maga a soroksári Dunaág a sziget észiki csúcsától a régi gubacsi gátig , amely a hozzácsatlakozó s majdan ieénypiaci célokat szolgáló, úgynevezett kofakikötővel együtt inpozáns méretű vízfelület. Á s- t
