Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-04 / 27 [1506]

Kai a. d. Irta a Bcsin Endre. / . /III. Folytat 's/ - Te jf eltérő, - ; Jó J its^izt is csinált anyuso d? - In ás apaion nagyon szerettyük - pötyögte természetes egykedvűen. - Jü a túros palacsinta,Vi. - -Nagyon. Én nindig hármat kapok belőle. - Hároti egészet? - Igen. Több nem jár a gye r kdének, aszongya apusom. Elrontja a gyomrát. - Apusod okosan m.ndja Vi. - Eccer a serpenyőbői is adott anyus.Akkor négyet ettem. - Is beteg lettél. » ö ^kkor ittam a himber- szirpot. Icergett a dáma. - Izé ... - Tessék? - Téged Izének hinakV • , - Tegnap mindettam neked, hogy ftijjá.l, Vi. - Izének? Igen. Hátrált a folyosó karzatáig. - Hát majd én szólítlak,igy. . \ -'Kérlek orrt, Vi. - Teljes erejéből kiáltotta-. ze eü ! - Tessék? Nem t e t s ze 11. - Ne ugy mend, hogy tessék. Kiáltsad, hegy te-e-sé-é-k. Kioltottam, hogy tessen Vinfek. oltal'ltazymert tovább kérdezett. - Sse-ree-t-ii az éé-é-n Izém a tu-u-u-ró-c-ss pai

a-csin-táá-t 1 tej-főő-őől-btíeen?- Utánna ringott a válla a lelkesen olnyui.t tt hangoknak. , , • • - Izéé ssoreo-t.ii a tuuróós palacsintát - zúgtam én is.Hölgyem kívánsága szerint. Szereti? - Szereti. AZ ablakhoz perdült, <zcrcsan mellém. gátraícnt kezeit, dugIésft3bol előre kapta. Két tenyerén elemtárt ott'egy pettyes palacsin-. - Egoye meg Izé szépnn.-. Rágja menjél. Akkor nem árt meg. Elfogadtam .olyan ?ry^.san kínálta "a csöppség, Mig- majszolt ami iigyelmcsen nézeft. . , » - Jó volt izá? - Jé volt. Anyuska. Mielőtt elsietett volna mellőlosi, megsimogattam a kezeit. De nem. csekootam meg. -Tartottam tőle , hogy ezzel elárulom gt titkom. Hogy a .palacsintán kivül nem jutatott más egyebet nekem a sors -aznap. Azután se találkoztunk többet. Két évvel később hallottam a vicitöl, hogy Ida néni magáin z vette Évit. Mert Évi anyukkája válókeresetet adott be Lvi apusa ellen. AztfLs mondotta a minientudó' vici , megy Vi jól éli világát. Jövőre lola néni felügyelete alatt .z fii. -Iso iskolába feg járni."O \ \ n