Hetikiadás, 1925. április-június

1925-05-27 / 41 [1506]

:\z aaerikai m arcv arok rbl ás , a Káro l yi £i' -QJ? & HP- ndáro 1 . Beszélgetés H d lcr Istvánnal. Budcti^esti munkatársunknak alkalma volt beszélgetést folytatni Haller István volt kultuszminiszter, nemzetgyűlési képviselővel, aki amerikai tapasztalatairól és az itt járt ame­rikai zarándokok utjáiOl a következőket'mondotta: - AZ amerikai magyarok sorsát itthon általában nagyon irigylésre méltónak tartják. Van ennek valami alapja. Az ameri­kai magyar t.i. kétségtelenül könnyebben meg tudja szerezni azt az összeget, amely^elég. a család jo eltartására és a gyermekek neveltetésére, A jó lakás, a jó ruházat és ellátás nem probléma az amerikai magyar életében. Ennyiben tehát ezidőszerint kétség­telenül irigylendő a helyzete, mert viszont az itthoni munkásnak Óriási nehézségbe kerül a létfentartás is. - Viszont az is bizonyos, hogy az Amerikába szakadt magyarság ma általában rendkivül súlyos és nehéz munkát végez és igy a temetői fejfákon nagyon sürüii szerepel a 30-40 év ér alig lát olyan fr>jfát az ember, amely hosszú életkorról beszélne. Ez­időszerint nem lehet arról szó, hogy az ottani magyarság haza kivánkoznék, mert itthonról, különösen a megélhetést illetően állandóan a legrosszabb hireket kapja. - Magyar érzéséhez azonban szó sem férhet. Nagyon szi­vesen beszél pz ó hazáról és jóformán sohasem képes könnyezés nélkül meghallgatni.olyan beszédet, amely az óhazáról szól. Ma­gyar nemzeti szempontból, sajnos, az amerikai magyarság nagy ve­szedelemben van. Az amerikai néptenger elnyeli őket. A fiatalság angolul beszél, magyarul csak rosszul tud, sőt itt-ott egyáltalán nem tud. Nagy gondot kellene forditani a jövőben a magyar állam­»' nak arra, hogy minél gyakrabban menjenek át tekintélyes és megbiz­hatO emberek, akik a magyarságnak Magyarországról beszéljenek és uég jobb lenne, ha minél sűrűbben jöhetne át egy-egy csoport ame­rikai magyar az Óhazába, hogy itt a magyarság küzdelmét é*. munká­jának eredményeit látva., újra erős lángra lobbanjon a fajához va­ló ragaszkodás. - Láttam az átalakulást azokon a magyarokon, akik most itt voltak. Egészen bizonyos, hogy ők, mint a velük itt járt an­golok Magyarországnak lelkes apostolai lesznek odakünn. Nem bi r­tak betelni Budap st szépségeivel és nem egyszer hangoztatták lelkes örömmel, hogy újra büszkék arra, hogy magyaroknak szület­tek. nak - Nagy bajaaz amerikai magyars 5.gVnz, hogy elárasztották olyan újságokkal f amelyek a kommunista és a Károlyi propaganda érdekében állandóan a legvadabb hazugságokkal izgatták őket az óhaza ellen. Ellenakció eddig jóformán alig volt. Ez a holyzot azonban megváltozott és azt hiszem, rövid idő múlva az egész magyarság megtisztul azoktól a téveszméktől, amelyekkel ez a propaganda megmételyezte. Karolyinak nincs többé mit keresnie Amerikában és agitátorai rövidesen szintén erre a sorsra fognak jutni, AZ is igaz, hogy a józan magyarság eddig sem hagyta ma­gát megtéveszteni és károlyi bankettjeire csak"a kommunisták men­tek el. A magyarok több izben^megzavarták ^árolyi bankettjeit, ahol hivei beteg eszméiket próbálták terjeszteni . Nem egyszer nyilt össze ves zésre is ko.rült sar és ezzel a prepagandabanke ttok teljes zűrzavarban és teljes felfordulásban végződtek. A felvi­lágosító propaganda nyom'n Károlyi hivei máris alaposan megeső Ír­ként ok, ha ugyan maradt ~k még egy'Italán. >/33»

Next

/
Oldalképek
Tartalom