Hetikiadás, 1925. április-június

1925-05-25 / 40 [1506]

uiauej, /iiéirca ioiyiarasa./ - Brat... brat...- vinyogta hálásan a szegény. S mig evett eszébe jutott filáricko. A hüsé3es, drága, halott asszony. Az nyúj­totta valamikor feléje ágy a kenyeret. ­S aaint újra kinézett az ablakon, aás vidéket látott. De már nea érezte idegennek. x nkább ugy vélte, mintha azok a kopár, novemberi fák integetnének neki. Régi ismerősként, vendégszere­tettel, ^intha összetartoznának. .Aztán megint Mariskora gondolt. S örült, hogy a halott asszony vele van. *z nem hagyta el. Látta a szemeit, az arcát, sőt tán még a hangját is hallotta, amint mosolyogva mondottam b-y, ugy Matej!. Csak menj! Ott jó lesz. Ott nem rugdalnak. "Zazados ur Boross" úgyis mindig azt mondta, hogy a tót ember az magyar ember. No lám: ükkor még sincs egyedül. Okos,,bátor, nagy nép ez. Nagy városai vannak és sok jo fehér kenyere. Es maguk közé való­nak nézik öt. a Z előbb is ételt adtak neki. A magyar nem hagyja cl veszni a testvérét. L s Matej nagy, boldog, testvér- melegséget érzett. Igen ő idetartozik. Es mély, nyugodt, kicsit büszke lélekz%ssel emelkedett a melle. éjszaka lett. ^gym's hegyén-hát'n feküdtek az emberek, asszonyok, gyerekek a ar.míolt kocsitan. aíatej az ajtónál kucorgott S egy kis szőkefürtü gyerek feje valahogy ^atej ölébe csuszettt fi vaslááu ember meg se moccant. Pedig már elzsibbadt. De nem moz­dult. S a gyerekfej kékesen pihent a durva darOcruhán. Matcj el­nézte s a szája szolid mosolyra húzódott. Éjféltájban felriadt a gyerek s aho~y meglátta ^atejt, ijedten sirni kezdett. S a va-lábu ember halkan, becézve, gügyögve csititetta. Ha-nem a gyerek csak sirt. - Fél tőlem - gondolta ^atej - mert azt hiszi: idegen vagyok. S ekkor hirtelen lehajolt és kedvesked­ve súgta .a gyerek fülébe: - Nye bojsze aali, ne félj kicsi: ja szom nagyari... A gyerek elmosolyodott s elaludt. Matej pedig, a szegény, vaslábu,tót. M a tej ölében egy cis magyar gyerek fejével egészen megérkőzett Magyarországba.. apró hirok. A baranyamegyei Mecsekszabolcs községben csodálatos gyógyu­lás -történt. Ábrahám Katalin } aki születése ota béna volt lábaira, ijedségében visszanyerte járóképességét. A leány,aki eddig csak mankóval tudott járni } amikor látta,hogy kis öccse le akar zuhanni i magasra vetett ágyról,hirtelen felugrott és odaszaladt. Cso­lálatos gyógyulása valóságos önkívületi állapotba hozta,úgyhogy • szinte öntudatlanul messze elgyalogolt. Az orvosok véleménye sze--' -int igen ritka esetben fordul elő,hogy valamely külső befolyás íatása alatt bónaságban szenvedő egyének hirtelen meggyógyulnak. — — _ A Magyar Iparművészeti Társulat,amely jelentős érdemeket szerzett a magyar iparművészet fejlesztése terén/május 26-án ün­íepli 40 éves jubileumát. ' Az ismert fővárosi Ranolder-leánynovclő intézet most mriupclte 50 éves jubileumát,amelyen Csernoch h rce^primás mon­lo.tt ünnepi > eszedet. Özvegy Kolozsvári Jánosné Röszke-Szcnt Mihály telepi asz­izony vizneritofs közben elszédült,a kútba esett. Holtan hmzták ki. Miskolcon az Avasi tojiVóban Bércsy Géza főhadnagy abban a hitben,hogyjTroamer pisztolya tölt tlcn,tréfából a fűjéhez szo­•i tattá ,s elsütötte. A revolverben töltés volt,amely elsült s a 'óhadnagy holtan r sett össze. In : . A&O •

Next

/
Oldalképek
Tartalom