Hetikiadás, 1924. december - 1925. március

1925-02-05 / 10 [1505]

A rádió ídasyé.rcrszágcn. ORSZAG^LEVÉLTAR ________________ KsacKoó A Hadidról mostanában igen sokat irnak és beszélnek, aint nasy ujdonságról] pedil nem is' olyan újság. Magyarorszáson nár 10 éve nult, hosy a rádió ülenben van és 10 év alatt nen esyszer élet­bevágóan fontos ügyek lebenyolitásában segédkezett. A nagy háborlval ke2dödőtt Magyarországon a rádió szerepe. Anikor najdnen az egész világgal háborúba kerültünk, Bulgária és Törökország mellettünk állott és nekünk gondoskodnunk kellett, hogy ezekkel az országokkal az érintkezés; lehetőségét fenntartsuk. Ekkor határézták el egy nagyobb r idióállcriás épitését. Az állanás rövidesen ol is készült Csepelen s 1914 október 15.-én HarkányigJános volt keres­kedelemügyi miniszterxefcküldötte üdvözlő táviratát Szófiába, a bolgár kereskedelemügyiriiniázternek, amellyel á drótnélküli táviró-állomás-. nak, rádiónak rendszeres f02:galmát• megindította. Ekkor a csepeli rádió csupán Szófiának adott és ettől vett táviratokat. 1915 január 3 7.-én a csepeli rádió a konstantinnápolyi törökállcmással is felvette az érintkezést és biztosította az összeköt­tetést török szövetségesünkkel is. 1916 január 3 5.-én sikerült a spanyolországi Barcelonává is érintkezésbe lépnünk. .Azcta ezzel az állomással is rendszeres for­galmunk volt. Ugyanezen évbáanBodcn svéd állomással is felvettük az összeköttetést. 1917 novembei 30.-án lépett a csepeli rádióállomás elő­ször érintkezésbe Szentpétervárral s leadta neki üzernin külügyminisz­ter táviratát a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére vonatkozólag, Ettől^kezdve rendes táviratváltás folyt Szentpétervár és Csepel között. 191Ö február havától pedig Eibszkvával is váltott táviratokat rádióállo­másunk, amely májusban Odessizával is összeköttetésbe jutott. Szerepe volt h. csepeli állomásnak a forradalcm kitöré­sekor is, amikor Coltano olasz állomásnak, majd,az Ukrajnában állomá­sozó seregünkhöz kellet a leszerelésre venatkoz 0 táviratokat tcvábbitail 1918 november végén franciák szállták meg a csepeli rfllomáal}, de néhány hét múlva visszaadták. Ekkor rádióállomásunk bele­kapcsolódott az általános európai forgalomba s az antant-fővárosokból vett és ezeknek továbbitett aj ságtávitatokat. 1919 március E2.-én a vörösök kerítették kezükbe a rádió s ennek a segitségévei l^petb érintkezésbe Kun Béla, Lenin orosz nép­biztossal . Az oláhok bevenul < sakor rátették kezüket' a csepeli rádióra, valamint az utó>b fblállitott Syáli-uti ki sérteti állomásra is, és amikor visszaadták, alberendezősek nagyrésze hiányzott. Novem­ber végén antant parancsra visszakaptuk ugy a csepeli, mint a G-y *li uti állomásokatÍ Bár a béreniez~sekb-en az oláhok működése következtében nagy hiányok voltak, a ki tűnp magyar műszaki személyzet mégis hamarosan annyira helyreállította az állom's.kat, hogy rövid hetek alatt újra belekapcsolódhattunk áz európai forgalomba. ^ u Igen fontos szerepe volt rádiónknak 1920-ban a béke tárgyalások id jén, amikor a csepeli állomás továbbította a békedelg­gá.tic számára a táviratokat, a Gyáli uti kisérleti állomás pedig vottc a Parisból érkező jelentéseket. ( 1923 nyaráig a csepeli, állomás, csak rádiótávirat ozásra volt berendezve. 1923 nyarán szerzett Vc a magyar posta rádiótelefcnezá ra, alkalmas készülékeket us B< rlinnel lefolytató t'kisérletok után a drótnélküli távbeszélő üzemet is rendszeresítettek. Az első rádiótelfen­kw szüléket a magyar újságírás rendelkezésére becsájt ották olyképen, hogy a Magyar Távirati Iroda újság és közg az da sági .hireinek továá Vi­tására használják fel a következőképen; A Magyr Távirati Iroda Városház utcai helyiségében el­helyezett postahivatalban mikro fent szereltek fel, amelybe beolvassák a hiranyagot. Ez a beszéd rendes teleíYnvcze oéken a csepeli állomásra jut, ahol felér ősit- működteti a rádiót elefonalét. a vétel a Magyar Táo irati Iroda íidéki fiókjainál elhelyezett vevőkészülékckeknn történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom