Hetikiadás, 1924. december - 1925. március

1925-02-05 / 10 [1505]

K szekció Két hires goclógUS vészes jóslata. - A nyugateurőpai szárazföld jelentékeny része á.llan-? dóan sülyed. A talaj szivonal-ának évről-évre való sülyedése arra való eszközökkel könnyen megállapítható, Hat vagy hét évtized múlva már mutatkozni fognak ennek a geológiai folyamot nak vészes következményei. Már a jelenlegi évszázadnak vége felé a nyugatearópai partvidék egy­re sze a tenger szine alá kerül. Schmidt tanár, a hirheves földrajztudós és geológus jutott erre a fönt közölt eredményre és a nemrégiben Münchenlen meg­jelent tudományos müvében nem valami rózsás jövőt jósol mérései alap­ján az európai szárazföldnek, A tudós tanár m^r több m-Lnt,10 éve foglalkozik tudományos mérésekkel és ezeknek a célja a szárazföld állandó sülyedésének megállapítása veit. Schmidt tanár óbban a helyzet í.en vn, hogy mérései alapján számszerű _adato k :al kimutathat j a a sz're.zföld állandó sülyedését. Tudományos kutat áo<. k szempontjából elsősorban is két ország jöhet számításba, mégpedig elsősorban Franciaország, azután relgium. Schmidt tanárnak sikerült megalapítania, hogy Franciaország­ban a szárazföld sülyadése nem történik egyenletesen. Leglassúbb a sülyeaési f olymnat a QLrcneusak lábainál. Az utolsó 25 év alatt ezen a vidéken a föld felszíne 25-30 centiméterrel sülyedt. Ennek ellenében Havre környékén a folyomvidék felszine ugyanezen idő alatt fél mé­tert sülyedti ^tlag^san a francia talaj sülyedése évenként két cen­timétert tesz ki. A talaj sülyedós szempontjából még Franciaországénál is szánalomra méltóbb Belgium helyzete, mert a talaj felszínének sülyedése leggyorsabban belga partvidéken történik. A föld felszíni sülyedésének évi átlaga itt eléri a négy centimétert. Ha csók vala­milyen, eddig előre nem l'tott geológiai f olya int meg nem akadálya zza.j akkor a jelenlegi tudomány s ^líáspont szerint elkerülhetetlennek látszik az, hogy az egész belga partvidék 70-80 év múlva a tenger vize •álá sülyed. Tudomány- s szempontból eddig még senki sem vonta két­ségbe a kiváló geológus szemit'sainak meglepő eredményét, amit külön­ben még nagyon súlyos érv is támogat. Ugyanis, ha a számit'sok he­lyesek, vagyis Francia- rszág és Belgium talajának szintje állan­dóan sülyed, akkor ezzel összefüggő jelenségképen az európai száraz­föld valamelyik másik részének emelkednie kellene. Most azután Bern cvéd tudós megállapítja., hogy régebb idő óta folytat "tt vizsgálatainak eredményeképen a Skandináv félsziget talaja állandóan emelkedik, Bern ­ezt a jelenséget már hárem évtizede figyeli és számszerűleg megálla­pította az emelkedés nagyságáit. Eddig azonban ezt a jelenséget _scm­mivel sem tudta me g_iagy or ázni. Me s t kevéssel ezelőtt sikerült ennek a jelenségnek a magyarázatára találni. A svéd tudós állitása szerint a sarkvidék jégtömegei az elmúlt évezredekben végtelenül erős nyomást gyakoroltak az európai szárazföldre, de a jégtömegek áli an acan olvadás­ban vannak és ennek folytán a nyomás f ele-zat - san enyhül, AZ uj el­mélet szerint mélyen a szilárd földrétegéken alul folyó állapctban lövő földtömegek áradnak állandóan a Skandináv- félsziget alá és annak folszinét Állandóan emelik. Francia arszág és Belijium talajszintje sülyedésének az ezzel ellentétes folyamat adja .agyarázatöt. Ezek oa magy -.rázatok, amelyeket a két tudós tanár fel­sorol, természetesen csokis elméleti értéküe-k, melyek lehetnek iga­zak, ^de lehetnek tévesek is. De akár ni is az okozója ennek a meglepő geológiai jelenségnek, oz most már tel izenyit-tt ténynek vehető, hogy az eutópai szárazföld jelentékeny része , ha mi már nem is érjük meg ennek idejét, zsá.'kmá.nyá.vá lesz a diadalmasan előretörő tenger hulla­na inak .

Next

/
Oldalképek
Tartalom