Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-01-29 / 8 [1505]
K ö z g n-E d a s á g . w4k-AM aj fi LevÉLTÁR A buza-valuta. Abban az időben, amikor a korona árfolyama naprólnapra ingadozott és a zürichi jegyzés is csak fiktiv jellegű volt, a gazdasági körök, hogy valamilyon számitási alapot teremtsenek, a bué-e zát fogadták cl értékmérőnek, amely mint elsőrendő közszükségleti cikk, abban az időben meglehetősen hü kifejezője volt koronánk valódi értékének. A buzavaluta mind széles bb körökben kezdett tért hóditani. Először a földhaszonbérletek megállapításánál vették igánybe, majd kiterjesztették a személyi szolgáltatásokra, belekorült a hiteléletbe, sőt bizonyos vonatkozásokban*^ mint adóalapot is elfogadták. A búzának a legutóbbi időben történt rendkivüli drágulása következtében a buza, mint értékmérő már nem tudja betölteni azt a szerepet, amelyet annak idején neki szántak. A búzát ugyanis akkor fogadták cl értékmérőül, amikor annak árfolyama békeparitáson állott, vagyis 20-22 aranykoronánr feleit meg. Ma azonban a buza ára még aranyparitásban is 40 aranykorona felett van, tehát épen kétszerese a békeparitásnak és annak az értéknek amelyet reprezentélt abban az időpontban, amikor mint értékmérő bevonult gazdasági életünkbe. Ennek következtében tehát mindazok, akiknek buzavnlutában vállalt kötelezettségeik vannak, kénytelenek a kétszeresét viéelni annak,a tehernek, amit magukra vállaltak, Ez a helyzet agrártársadalmunk minden rétegét súlyosan érinti., Korábban megemlékeztünk már arról a mozgalomról, amelyet a földbérlők inditottak meg a buzavalutának aranykoronára való átszámitása érdekében. Ezen kivül azonban vannak más kötelezettségei is a gazdatársadalomnak, amelyek a buzavalutával függnek össze. Igy búzában vannak megállapítva a cseléi és munkabérek, a kisiparosok buza_lapon vállaltak munkát megrendelőiktől, a gyárak a mezőgazdasági gépek árait buzaalapon határozták meg, a gazdák egymástól buzaalapon vásároltak és kölcsönöket is buzaértékber adtak ós vettek föl. Természetes dofog, hogy a 60C.0C0 koronás búzaár mellett mindenki vonakodik kötelezettségének eleget tenni, mert látja azt, hogy a buzaalapon való• számitós hamisnak bizonyult.. Élénken mutatkozik a búzában való számitás tévessége a földreformnál is. A f öldbirt okrendező"; bíróság átlagban mezőgazdasági ingatlanoknál 40 q búzában állapitotta meg egy katasztrális hold földnek a megváltási árát. Ez megfelelt 800 aranykoronának, amely összegért békében is nagyon jó termőföldet lehetett kapni, Most azonban a nincstelen földmunkások, a hadirokkantak és hadiözvegyek és mindazok, akik a földreform következtében földhöz jutottak, 1.600 aran\ koronával kénytelenek megváltani földjeiket. Legkívánatosabb volna, ha az érdekeltek maguk között önként átváltoztatnák a buza értékét a sokkal reálisabb aranykoronára. Mint ahogy a gyárosok és a gazdák között már meg is indultak a tárgyalások, melynek során a gyárokok hajlandónak mutatkoztak 24 aranykoronás . buzaalapot elfogadni . Valószínű azonban, hogy a megegyezés nem fog e kérdés minden vonatkozásában eredményre vezetni és végül mégis coak a kormánynak kell majd beleavatkoznia és a búzában megállapított szolgáltatások kérdését szabályozni, k földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy ebben a tekintetben rövid időn belül olyan intézkedéseket fog tenni, amely a magasra szökött buzaárfolyamon való számítást a sokkal reálisabb aranykoronára fogja átváltoztatni. JV búzában való sz ámitáo megszüntetésétől gazdasági körökben a búzaárak csökkenését is várják. Kauc sukcs övek ta r tó s sá.^át növeljük, ha évente ötször-hatszor gyenge lu{ lan megmossuk. _ _ - *
