Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-01-26 / 7 [1505]
A mezőgazdasági kölcsön egyél belföldi akadályait könnyen el lehet háritani és ebben a kormány valószínűleg segítségére fog sietni a gazdatár sadalc mnak. A váltóilleték mérséklése, a földbirtok fogalmának teljes felszabadítása azok a feltételei a hitelakcisikerének, amelyeknek az előmozdítását a kormánytól várja a gazdatársadalom. Az eddig mondottak csak a beruházási kölcsönre vonat krznak, a földbirtoknak azonban szüksége van rövidebb lekáratu üzemi kölcs'ünre is. Hiszen ma még a gazdag nagybirtok sem rendelkezik a kellő mennyiségű készpénzzel; a parlamentben történt egyik legutóbbi felszólalásból tudjuk,hogy az üzemi költségek 80 fo-át teszik a tiszta jövedrlemnek. Honnan vegyen pénzt a gazda ilyen körülmények között ? A Nemzeti Bank nem tudja kielégiteni az igényeket. A nemrég alakult körzeti hitelszövetkezetek az államtól nrkik juttatott összegek szétosztásával igyekeztek segiteni a gazdákon, a segítség azonb-n aránylag csekély volt és csak esetről-esetre történt, mert a rendelkezésre álló ekégtelen eszközök aka-dályozzák a gazdák rend es felsegitésót. Magánhitelekhez még kevésbé juthatnak a birtokosok. A vidéken ugyanis olyan hiteluzsora dul, a hitelezők oly magas kamatlábat követelnek, hogy a lassú tompóban jövedelmező gazdasági üzemek nem gondolhatnak ilyen természetű kölcsönök felvételére, azonkívül a vidéki pénzintézetek tőkeszegények és nem állhatnak k-llő mértékben a gazdák rendelkezésérc. Pedig, ho^y mennyire szükségük van a termelőknek üzemi kölcsönökra, mutatja a szőlősgazdáknak a legújabban megindított akciója, Ök ugyanis, minthogy készpénzhianyuk már a termelés folytonosságát veszélyezteti, az államhoz fordultak segitségért. Az állam azonban szintén szegény és a szanálási tervezet is akadályozza jövedelmeinek szabad felhaszhálásában. • látjuk tehát, hogy a vidék a gyökeres segitséget nem várhatja sem a bankjaitél, sem az államtól. A hitelkrizis csak lassanlassan fog enyhülni abban a mértékben, ahogy a gazdasági bajok-gyógyulnak és ahogy az állami jövedelmek gyarapodnak. Addig azonban átmeneti intézkedésekkel kell segiteni. Ilyen a vetőmag hitel, amelyre a jelentkezés most van folyaiteatban. Az állam azen a oimen 15 milliárdnyi összeget fog a termelők rendelkezésére bocsájtani. Az összes feladatokat, amelyekkel a mezőgazdasági hitel terén talákozunk, még nem sorolták fel. Külön kategóriát alkotnak azok a törpebirtokos ok, akiket a földbirtokreform egy-két holdnyi szántóhoz juttatott és akiknek a haszonbárt és beruházási költségeket is egyidőben kellene elő teremteniök, azonban nincs miből, Ezaa a kérdés a földbirtokreform keretein belül vár megoldásra. Igen fontos volna továbbá állatállományunk felfri sitése is, mert a szakértők egyértelmű felfogása szerint mezőgazdaságunkat olyan irányban kell fejlesztenünk, hogy abban az állattenyésztés a megtermeléssel szemben sokkal nagyobb szerepet játszón,mint ma. Ehhez is igen sok pénz kellene. Ezek azonban a messzebb jövő kérdései; ma a legfontosabb feladatunknak azt ke£1 tartanunk, hogy minden lehető eszközzel igyekezünk biztosítani a jöv5 étre minél nagyobb termést: mert - a szentesi gazdagyülés összehívói szerint- a hitelválság miatt a jövő esztendei termést is katasztrófa fenyegeti. Egyengetik a külföldi mezőgazdasági kölcsön útját. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy rendelet készül, amely megoldást hoz arra, hogy külföldi tőke jöhessen be az országba, a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Eszerint a megváltás alá korülő birtokrészt telekkönyvileg elkülönitik a többitől. Igy a tulajdonos az elkülönítettreszen kivül. szabadon rendelkezhetik birtokával s azt kölcsönnel megterhelheti. Az eddigi állapot szerint nem lehet biztositékként lekötni a birtokokat a földreform miatt•s épen ezért nem kaphatott külföldi kölcsönt a magyar mezőgazdaság. Ha a miniszter által emiitett rendelet megejelenik, a helyzet egyszeriben megfordul s az is remélhető, hogy a mezőgazdaság hozzájut a rég "•'rt. külföldi kölcsönhöz-
