Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-01-22 / 6 [1505]
Csontos Imre az olcsóbb takarmányozásról és a lisztesanyagokbcl való szcszfőzésről. . , A kormány tudvalévően a gyümölcsből megengedte a kisüstön való szeszfőzést. Ezzel a kisgazdáknak régi kivénságuk teljesedett. A kisüst dolgában kérdést intéztünk Csontos Imre nemzetgyűlési kétvisőlőhöm, mint a kisüst régi harcosához, aki munkatársunknak a következőket mondotta: -Mintegy 40^évvel ezelőtt eltörölték a magy r Alföldön a lisztes anyagból való szeszfőzést, ami gazdasági, különösen jószágtartás szempontjából kiszámíthatatlan károkat okozott a kisgazdatársadalomnak. Amikor egy métermázsa kukoricából 20 liter finom pálinkát főzhetünk, akkor már megkaptuk a kukorica értékét. Ebből neg három hektoliter moslékot is nyerünk, ami többet jelent,mint aa;egy mázsa kukorica száraz alakban, mert sokkal bővebben lehet vele takarmányozni. Ez olcsó takarmány is, mert hiszen az árát a pálinka már kifizette. -Már most hogyan hat ki a kisüstön való szeszfőzés az egész társadalomra ós különösen a husfogyasztókra ? Ha a kisgazdák ezrei olyan olcsó moslékkal tarthatnának jószágot, mxnt a szeszgyárak természetes, hogy az olcsóbb takarmányozással felnevelt jószágot olcsóbban adhatnák el a fogyasztók számára. Igy általában az összes fogyasztók érdekévé válik, hogy a millió kisgazda olcsóbb_takarmányozással nevelhessen jószágot. r amivel -Dc hogy,.n állunk a kinostárral ? Az a beállítás^ a nagyobb érdekeltségek érvelnek, hogy a lisztes any..gból való szeszfőzés megkárosítja a kinos#árt , ellenkezik a józan ésszcl.Világos, hogy amit tengeri alakjában. megetetünk, abból a kinc tár egy fillért sem kap, ha azonban ezt felhagynák szesszé dolgoztatni, milliárdokra menne az oz összeg, amelyet a kincstár bevehetne. Ezek a &milliárdok elmaradnak, Mindez miért? Néhány szcszgyá* istápolásáért,- h-gy a magyar Alföld földműves társadalma az általuk termelt szeszre, mint fogyasztó legyen részoritva. .Az az engedmény, amelyet a pénzügyi kormányzat a gyümölcsből vnló kisüstps szcszfőzéshez megadott, je, de kevés kihatása van az Alföldre, mivel az Alföld jórészón áSjásznogykün, Ha j du, Bihar és Csongrád vármegyefcbjm szőllőtermés alig vam. AZ alföldi gazdák sz'aíra ma sincs más teendő, mint visszakérni a lisztesanyagokból való szeszfőzés megengedését. Igaz, hogy a pénzügyi kormány az én és Csizmadia András képviselőtársam sürgős követelésére jiáig ment, hogy állitanánk fel vidékeinken szeszgyárakat. Mivel azonban az Alföld népe a kisüsthöz szokott és azon t.ud magának teljes ellenőrzés mellett jó anyagból jó szeszt clőállitoni, tehát ehhez ragaszkodik, igy szeszgyárak megvalósítása az Alföldön a legnehezebb dolog. -Nézzünk egy kicsit a^dolog erkölcsi oldalára is. Amióta az Alföldön bcszünt a kisüst, azóta a szeszgyárak által termel' 1 pálinkával pálinkásputikok utján elárasztották az Alföldet. Azelőtt a kisgazdák cselédjeiknek naponta juttathattak egy-egy pohárka pálinkát. Amióta azonban nem tarthatott saját termelésű tiszta pálinkát, mivel a putikban nem vásárol, a munkások egész héten át nem kapnak ite.lt az Alföldön, ahol bor nincs. Az köv tkezott ebből, hogy vasárnap reggelente már megtelnek a pálinkásputikok s igen sok mezőgazdasági munkás ott költi el a heti keresetét, AZ Alföld népevei szemben nem a szeszgyárakat kell ennyire pártfogolni. A kisgazdák kívánságokkal s nki érdokét s' m akarják sérteni - hiszen csak azt kérik, hogy a téli hónapokban engedjék meg a lisztes anyagból való szcszfőzést, amely egyben az olcsóbb takarmányozást is lehetővé teszi. -Nodányi ^oltán, a kitűnő költő, Piros torony cimmcl uj verskötetet ad ki. A 30.000 koronás előfizetési ár a szerző cimérc Bakonyszegre /Bihar aegye/ küldendő be.
