Hetikiadás, 1924. december - 1925. március

1925-01-12 / 3 [1505]

X ö zg a z d a S á ; ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K«adbá6 A f ergalni adóról. A legutóbbi napokban a forgalmiadó prot léná.ja állott a gazdasági körök érdeklődésének a középpontjában. A kormány által az államház tartás 'egyensúlyozásának he ly reállitására tett intézkedések között egyike volt a legelsőknek a forgalmiadé életbeléptetése. A forgalmiadónak az a rendzsre 1921. szeptember 1.-én lépett életbe és a inai napig is érvénj^ben van, súlyosan érinti a kereskedőket és a fogyasztóközönséget egyaránt, A helyzet jelenleg ugyanisaz, hegy^anig valamely termény vagy iparcikk a termelési helyről a fogyasztó kezébe jut, négyszer-ötször is megterhelik forgalmi adóval. A forgalmiadénak jelenlegi rendszere ezenkivül túlságosan nagy ellenőrző apparátust igényel. Épen ezért az érdekképviseletek állandóan sürgették a forgalmi adó jelenlegi rendszerének megváltoztatását

T A pénzügyminister,. engedve az egyre széles bt körökből megnyilvánuló kívánságnak, január 7-ére az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági érdekeltségeket közös értekezlctro•hivta össze. Az értekezleten Bud Jánes pénzügyminiszter kifejtette azokat az elveket, amelyeket a forgalmiadó megoldásánál szem előtt kivan tartani. Elsémcrte, hogy a forgalmi adó mai rendszerében sok visszásság van, amelynek a termelés és kereskedelem egyaránt.-kárát vallja és kijelentette, nem zárkózik el a rendszerváltoztatás elől, azonban a rendszerváltoztatás révén nem 82atad veszélyeztetni az államháztart ás egyensúlyát és nem lehet olyan rendszerváltoztatást hozni, amely^a terhekhek más irányban,elsősorban a mezőgazdaság terhére,- való eltolódását jelentené. Az értekezlet eredményeképen a pénzügyainis z t: r elhatározta, hogy a forgalmiadé problémáját csoportokba osztva fogja az egyes érdekeltségekkel külön-külön letárgyalni és ennek alapján dolgozza ki a részletes tervet . Czilárdul a magyar ker;,na. A szanálási akció első kedvezd jele a magyar korona megszilárdulásában mutatkozik. A külföldi kölcsön révén nr,csak hogy sikerült a magyar korona stabilizálását biztosítani, hanem fokozatosan javult is koronánk árfolyama. December elején Zürichben egy millió magyar koronáért <S9 és 1/2 svájci frankot fizettek, január 9.-én már 71 és 1/2 svájci frankit adnak egy millió korináért. Ezzel a javulással a magyar korona mindé közelebb és közelebb jött az osztrák korona árfolyamához és minden reményünk meg van arra, hegy azt rövidesen cl is éri. A kereskedők ugyan bizonyos aggodalommal nézik a magyar koronának felfelé való törekvését, mert jelenlcr Bécsbon aziparcikkek ára átlag 3C 0-kal olcsóbb mint nálunk és attól tartanak, hogy a magyar közönség Bécsben- fog vásárolni. Ennek a körülménynek, valamint az ujjEnnan életbeléptetett vámtörvénynek a köve tkc zményeké rcn kell betudni aót is, hogy a hazai pamutszövő- és kikészitő-gyárak néhány nap óta a gyári eladási árakat fokozatosan 29-25-;J-kal~~mérsékolték. Általában az olcsóbbodás első jelei a textilkereskedelemben mutatkoznak és etéren további árleszállitáackra is sz ámíthatunk, különösen ^akkor, ha a aa^yar-osoJ; h - rcskedolmi szerződés megvalósul. k javuló korona- és a szabad to hoz alul .'következtében a tejtermékek ' piacán is áresésnek kell bekövetkeznie, mert a külföldről, különösen ovációi importált sajtok jóformán ugyanannyiba kerülnek, mint a sekcal gyengébb minőségű hazai utánzatok. Hosszú idő után megjelent az első nagyobb-külföldi kölcsön a magyar iparban. A Himamurány-Salgótar j áni 7^smü lt. tárgyalásokat folytat egy ncwycrki bankcéggei hárem milliós dolláros kölcsön ígyébon, általálan nagyon kedvező feltételek mellett. Az amerikai bankcsoport a részvénytársaságnak részvényeibe] is átvesz egy jelentős mennyiséget. Ezzel cgyidejőle.g a mezőgazdasági érdekeltségek is tárgyalást fplytatnak egy lendoni pénzes epe rttal nagyobb össze-íi mezőgazdagági kölcsön o'elysitása tár ;yábcoi-